Kétszázhúsz éve született a takácsinasból íróvá lett Táncsics Mihály

Az akkori Külső-Józsefvárosban telepedett le 1836-ban, felesége egy csizmadia lánya volt. Írásaiban eleinte nyelvészeti kérdések foglalkoztatták, de irányregényeiben (Rényképek, Pazardi) és cikkeiben a polgári átalakulás Széchenyi-féle programját hirdette. A Pesti Hírlap 1841-es megindulása után Kossuth Lajos mellé állt. Sajtóvétség miatt bírói ítélet nélkül 1847-ben bebörtönözték, innen szabadították ki 1848. március 15-én. Képviselőként tagja volt az első országgyűlésnek, a szabadságharc bukása után halálra ítélték, és jelképesen kivégezték. Felesége az 1857-es általános amnesztiáig bújtatta. Lázítás miatt tizenöt évi börtönre ítélték 1860-ban, ahonnan a kiegyezéskor szabadult, majd 1869-1872 között ismét képviselő volt. Arany Trombita címmel lapot is indított, 1869-ben megválasztották az Általános Munkásegylet elnökének. Néha az Andorlaki Máté álnevet használta. Budapesten 1884. június 28-án halt meg. Emlékére osztják ki 1990 óta az újságírói tevékenységet elismerő Táncsics-díjat.