Kultúra
130 éve született Charlie Chaplin
Minden idők legnagyobb nevettetője négy nappal Adolf Hitler előtt, 1889. április 16-án látta meg a napvilágot. Charles Spencer Chaplin valójában egy nappal előbb született, édesanyja azonban csak másnap tudta bejegyeztetni az anyakönyvbe. A komikus szinte egész gyerekkorát mély szegénységben, boldogtalanul, árvaházakban töltötte. Azért jutott neki, és testvérének ez a szörnyű sors, mert miután édesapja elhagyta a családot, édesanyja idegösszeomlást kapott, majd elmegyógyintézetbe utalták.
Hogy kiszabadulhasson az árvaházi rémálomból, és pénzhez jusson, már gyerekként fellépett különböző londoni lokálokban. Amerikába egy színi társulattal érkezett, melynek tagjai között volt az az Arthur Stanley Jefferson, aki később a híressé vált Stan és Pan komikuspár soványabbik tagja lett.
Nem véletlenül lett Chaplin első filmje a Making a living, ami annyit jelent, pénzt keresni. Gyermekként lelkileg rendkívül megviselte, hogy naponta az életben maradásáért kellett küzdenie. Ezután, a Chaplin az autóversenyen című filmben bújt az ismert csetlő-botló figura bőrébe.
Sokan nem tudják, hogy született a híres, csavargó figura. Ez 1914 január 5-én történt, amikor Chaplin belépett a Keystone stúdió jelmeztárába és híres jelmezében, toprongyosan, csoszogva lépett ki onnan. Ekkor a hó végén még nem volt 150 dollárnál több a zsebében, de ő ennek is nagyon örült. A jellegzetes figura meghozta számára a világhírt, 1914-től már minden filmjét maga rendezte.
Mivel a rendezéshez, forgatókönyv íráshoz, zeneszerzéshez, és tánchoz is értett, nem csoda, hogy Hollywoodban azonnal befutott. Szinte minden alkotásával hiteles korrajzot adott, ezenkívül üzent az utókor számára. Műveiben szinte mindig kiáll a gyengék, elesettek mellett és pálcát tör a háború felett. A Kutyaélet megható története után 1921-ben elkészítette A kölyök című filmet, mely egy árva kisfiúról szól, tele önéletrajzi utalással.
Az 1925-ös Aranyláz volt Chaplin éltének egyik legfontosabb filmje, és egyben legbonyolultabb alkotása is. Kevesen tudják, hogy a zord hegyvidéken játszódó mű nagy részét stúdióban készítették. Ki ne emlékezne a szakadék szélén billegő kunyhóra, melyet a filmesek máig a filmtörténet egyik legmerészebb túlzásának tartanak. Azt azonban mindenki elismeri, hogy Chaplin a drámai képhatások egyik legnagyobb mestere volt. Ezen kívül zseniálisan tudta összekapcsolni a drámai jellemábrázolást a merész túlzásokkal úgy, hogy sosem lépte át a jó ízlés határát. Többnyire hajléktalanokkal forgatta a filmet, melyről élete végén azt mondta, szeretné, ha erről a munkájáról emlékeznének majd rá.
Chaplin sokat bánkódott azon, hogy véget ért a némafilmek kora. Hogy ezeknek méltó emléket állítson úgy döntött, a Nagyvárosi fények még teljes némafilm lesz. Végül az 1936-os Modern időkben búcsúzott el végleg a némafilmektől. Amikor a mű készült, a mozikban már tíz éve hangosfilmeket játszottak.
Az 1940-es A diktátorral népszerűségének elvesztését kockáztatta, miután állást foglalt Hitlerrel és a nemzetiszocializmussal szemben. Később azt mondta, ha időben tudomást szerez a koncentrációs táborok létéről, el sem készíti ezt a filmjét. Sokan A diktátort tartják élete legfontosabb művének. A cigány őseire büszke színész megrázó módon figurázza ki benne a német vezért. Ezt, az első hangosfilmjét már csak néhány alkotása követte.
Balos politikai nézetei miatt rágalomhadjárat indult ellene az Egyesült Államokban. Egy idő után már vízumot sem kapott, így a politikailag semleges Svájcban telepedett le. Magánélete miatt rengeteg vád érte, mert többnyire nála évtizedekkel fiatalabb nőkkel lépett kapcsolatba. Összesen négyszer nősült, korábbi házasságaiból három gyermeke született. Negyedik felesége, Oona O'Neill nyolc gyermekkel ajándékozta meg. Közülük két lányából, Geraldine-ből és Josephine-ből ismert színésznők váltak.
Chaplin csak halála előtt öt évvel térhetett vissza Amerikába, akkor is csak azért, hogy életművéért átvegye az Oscar-díjat. A később lovaggá ütött Sir Charles Chaplin 1977 karácsonyán hunyt el Svájcban. Ahogy élete regényesen alakult, halálának körülményei sem hétköznapiak. Elhunyta után három hónappal koporsóját a kriptából elrabolták, és csak váltságdíj ellenében akarták vissza adni. Az elkövetőket végül elfogták, Chaplint újratemették, de sírját csak özvegye, Oona halála után, 1991-ben betonozhatták körbe
