Száz éve született Gábor Miklós színművész

A távirati iroda portréja szerint a Színművészeti Akadémia elvégzése után ösztöndíjasként a Nemzeti Színházhoz került, majd 1941-ben a Madách Színházhoz szerződött. A második világháborúban tüzérként szolgált, majd 1945-től kilenc éven át ismét a Nemzeti Színház tagja volt, 1954-ben hosszú időre újból a Madáchba ment, majd 1975-ben a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, 1979-től ismét Pesten játszott, a Népszínházban, a Nemzetiben, a Független Színházban, végül 1998-as haláláig a Budapesti Kamaraszínházban. Számos műfajban remekelt, színpadi szerepei közül kiemelkedik a Hamlet, amelyről egy angol kritikus azt írta, hogy Laurence Olivier után az övé a legjobb Európában. Jelentős alakítása volt Füst Milán IV. Henrikje, a Koldusopera Bicska Maxija, Albee Nem félünk a farkastól című drámájában George, illetve Az ember tragédiájában Lucifer. Ruttkai Évával közös lánya, Gábor Júlia gondos őrzője a szülők emlékének és hagyatékának. Gábor Miklós harmadik felesége, egyben haláláig társa Vass Éva színésznő lett, aki emlékére díjat alapított. Naplóiból, jegyzeteiből több kötet is megjelent, elnyerte a Füst Milán-díjat, képzőművészeti alkotásaiból pedig kiállítást is rendeztek.