Kultúra
A modellkedés már a múlt század hatvanas éveiben is irigyelt szakma volt
Modellként a divatszakma legrangosabb eseményein is részt vett. Már a hatvanas években az elsők között volt látható az akkori időszak legfontosabb divatlapja, az Ez a divat címlapján. De fotója ott volt a közkedvelt kézimunka-lap, a Fürge Ujjak első oldalán is.
Az 1960-as és 1970-es évek népszerű manökenjei napjainkban is rendszeresen találkoznak egy budapesti étteremben, ahol felidézik régi történeteiket. Úgy tudni, Katona Marinak nagyszerű családja van, régi kolléganőivel pedig a mai napig tartja a kapcsolatot.
A modellkedés már akkor is az irigyelt szakmák közé tartozott. Modelliskolák ugyan nem léteztek, a divat szakemberei többnyire az utcán vagy rendezvényeken látták meg a kifutók jövőbeli sztárjait. Csak a legszebb lányok kerülhettek abba az irigyelt körbe, melynek tagjai színészekkel, politikusokkal találkozhattak, partizhattak.
Az akkori éra divatért felelős intézete a Magyar Divat Intézet volt. Aki annak „lányai” közé bekerült, biztos lehetett abban, hogy külföldre is hamarosan eljut. Katona Mari a Kézműipari Vállalat manökenje volt, de részt vett az Országos Kisiparosok Szövetsége (OKISZ Labor), és a Budapest Szalon divatbemutatóin is. Abban az időben igen keveseknek adatott meg a külföldre való utazás, a divatszakma akkori sztárjai azonban hamar kijuthattak a divatvilág fellegváraiba, Milánóba és Párizsba.
A divatbemutatók már azokban az években is fontos társadalmi eseménynek számítottak. A varrodákban a divattervezők elképzelései alapján készítették el a tavaszi-nyári, valamint az őszi-téli kollekciókat, melyeket exkluzív helyeken, a legszebb szállodákban, vagy Budapest legszebb, legérdekesebb helyein mutattak be.
A hatvanas években még nem modellnek, hanem próbakisasszonynak hívták a lányokat. Minden évtizedben volt 10-12 manöken, akiket a kifutó mellett különböző képes magazinokban is lehett látni. Az 1970-es évektől már nem csak a kifutókon, és divatlapban szerepeltek: plakátokon, naptárakon is láthatóak voltak. Sokakat tartott izgalomban, vajon milyen hirdetésen láthatja viszont valamelyik szépséget. Nevüket akkor már az egész ország ismerte.
Az 50-es évek fotómodell csillagjait például vasalónőként, varrónőként, az 1960-as években pedig adminisztrátorként, szervezőként szerződtették a ruhaipari cégek.
Katona Mari külföldi sikereiben nagy része volt a divatvilág akkori nagyasszonyának, Rotschild Klárának. Váci utcai szalonja országszerte híres volt. A férfiak sokszor sorban álltak a bejárata előtt azt várva, hátha valamelyik szépség feltűnik.
Rotschild Klára bejáratos volt a párizsi nagy divatházakhoz, ahol az állami devizakeretből évente kétszer modelleket, valamint alapanyagokat és kellékeket vásárolt. A külföldön látott modelleket megjegyezte, így az eredeti párizsi divat egy hónapon belül már megjelenhetett Budapesten.
Híre futótűzként terjedt, a Váci utca 12. szám alatt varratott magának többek között a hazai művészvilágból többek között a zongoraművésznő, Fischer Annie, a kerámiaművész, Kovács Margit, Psota Irén, Házi Erzsébet, Halász Judit, valamint Gábor Zsazsa is.
A Katona Mari után következő nagy modellgenerációra már többen emlékezhetnek, mert több reklámban, és már a televízióban is sokat szerepeltek: Pataki Ági, Sütő Enikő, Rák Kati, Rábaközi Andrea, vagy Bíró Ica máig kitűnő formában van, és rendszeresen részt vesznek rangos társadalmi eseményeken, például film-és divatbemutatókon is.
Őket azért is láthattuk gyakrabban, mert különféle cégek termékeit népszerűsítették. Pataki Ági neve például örökre összeforrt a Fabulon szépségápolási termékeket forgalmazó márkával, de a Centrum Áruházak vagy a totó-lottó reklámfotóin is gyakran találkozhattunk a képeivel.
