Irán válaszára vár a világ

„Politikailag nem korrekt a "rezsimváltás" kifejezést használni, de ha a jelenlegi iráni rezsim nem képes újra naggyá tenni Iránt, miért ne történne rezsimváltás? – írta a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.

Irán és Izrael továbbra is rakétatámadásokat váltottak. Egy izraeli katonai szóvivő azt mondta, hogy izraeli vadászgépek csapódtak be katonai célpontokra Nyugat-Iránban. Korábban Irán rakétákat lőtt ki, amelyek több tucat embert megsebesítettek és épületeket romboltak le Tel-Avivban. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma „fokozott fenyegetettségre” figyelmeztetett Amerikában, hivatkozva a kibertámadások vagy a célzott erőszak lehetőségére.

Az Egyesült Államok nagyobb városaiban a bűnüldöző szervek fokozták a járőrözést, különös tekintettel a vallási, kulturális és diplomáciai helyszínekre.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma biztonsági riasztást adott ki minden külföldön tartózkodó amerikai állampolgár számára, amelyben figyelmeztetett az amerikaiak elleni tüntetések és az utazási fennakadások lehetőségére a Közel-Keleten lezárt légtér miatt, és felszólította őket, hogy „fokozott óvatossággal” viselkedjenek.

Teherán eddig nem váltotta be az Egyesült Államokkal szembeni megtorló fenyegetéseit – sem az amerikai bázisok célba vételével, sem a globális olajkészletek elfojtásával –, de ez nem biztos, hogy helytálló. Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter Isztambulban azt mondta, hogy országa minden lehetséges választ mérlegel. Nem térnek vissza a diplomáciához, amíg nem reagálnak megtorlásra – mondta.

„Az Egyesült Államok megmutatta, hogy nem tiszteli a nemzetközi jogot. Csak a fenyegetés és az erő nyelvét értik” – mondta. Trump egy televíziós beszédben „látványos katonai sikernek” nevezte a csapásokat, és azzal dicsekedett, hogy Irán kulcsfontosságú nukleáris dúsító létesítményeit „teljesen és totálisan megsemmisítették”.

Közben az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárására irányuló lépést. A globális olajszállítmányok közel negyede áthalad azokon a keskeny vizeken, amelyeket Irán Ománnal és az Egyesült Arab Emírségekkel oszt meg. Az iráni Press TV azt közölte, hogy a szoros lezárásához a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyása szükséges, amelyet Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak a kinevezettje vezet.

A szoros lezárásával az öböl menti olajtermelés elfojtására tett kísérlet az egekbe szöktetheti a globális olajárakat, kisiklathatja a világgazdaságot, és konfliktust idézhet elő az Egyesült Államok haditengerészetének hatalmas Ötödik Flottájával, amely az Öbölben állomásozik, és a szoros nyitva tartásával bízták meg.