Alakul a szerbiai–koszovói konfliktus megoldása?!

A szerb államfő a közösségi médiában számolt be a tárgyalásról, amely – mint hangsúlyozta – valóban nyílt volt. Hozzátette: a különmegbízott megértett mindent.

Aleksandar Vucic és Miroslav Lajcak nem tartott sajtótájékoztatót és nem nyilatkozott a találkozót követően. Az uniós különmegbízott azonban Belgrádba érkezése előtt Pristinában járt, ahol Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel tárgyalt. Ezzel összefüggésben azt mondta, Albin Kurtival a párbeszéd folytatásáról beszélt, és a brüsszeli megállapodások mindegyikét át kell ültetni a gyakorlatba.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Olaszország küldöttei a múlt hónapban látogattak Belgrádba és Pristinába, és mindkét féllel közölték, rendezniük kell a kapcsolatukat, és el kell fogadniuk az úgynevezett francia-–német rendezési tervet, amely 11 pontban foglalja össze a megoldási javaslatot. Ez a dokumentum a korábbi megállapodások betartását is magában foglalja, azt azonban nem tartalmazza, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét, csupán azt követeli, hogy Belgrád a jövőben ne akadályozza Pristina nemzetközi szervezetekbe való felvételét. Aleksandar Vucic a múlt héten a szerbiai parlament ülésén arról számolt be, hogy a küldöttek korábban azt közölték vele: amennyiben Szerbia nem fogadja el a javaslatot, megakadhat vagy akár meg is szakadhat az ország európai integrációja, és leállhatnak az országba érkező külföldi beruházások is.

A tárgyalások folytatása érdekében viszont Koszovónak meg kell alakítania a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amely nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő mintegy ötvenezer kisebbségi szerbnek. Ettől mindeddig Albin Kurti élesen elzárkózott, néhány napja viszont már arról beszélt, hajlandó lenne a közösség megalakítására, azt azonban hat feltételhez kötné, amelyek közül a legfontosabb az lenne, hogy a szervezetet nem nemzeti alapon hoznák létre, az ugyanis ellentétes a koszovói alkotmánnyal.
A bejelentések szerint Szerbia és Koszovó vezetői hamarosan Brüsszelben folytatják a tárgyalásokat.