Külföld
Zágráb kapitulált menekültügyben
Terrortámadás történt Röszkén, közölte a külügyminisztérium – túl sokáig hagyták magára Magyarországot Elmar Brok szerint
Horvátország nem tartóztatja fel a migránsokat, nem zárja le az országhatárokat, és nem vezényeli ki hadseregét a határokra - közölte Zoran Milanovic miniszterelnök pénteken Zágrábban, rendkívüli sajtótájékoztatón. Kijelentette: „Horvátországon keresztül szabadon átvonulhatnak a migránsok, mert mi nem vagyunk célország. A szomszédaink nagyon gyorsan összefogtak ellenünk, és most ujjal mutogatnak ránk, de mi nem fogunk szögesdrótot húzni, mint Magyarország.” Milanovic szerint Horvátország „megmutatta, hogy van szíve”, a migránsokat szeretettel fogadja, de ekkora tömeget képtelen regisztrálni és elszállásolni, ezért áttért a „B tervre”: ellátja és átengedi őket, nem akadályozzák se a be-, se a kilépésüket.
Horvátország ahelyett, hogy ellátná a bevándorlókat - regisztráció nélkül, tehát nem megfelelve az uniós szabályoknak - autóbuszokkal a magyar határra szállítja őket - hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető elmondta, telefonon megkérdezte Vesna Pusic horvát külügyminisztert, hogy miért hordják a határra a regisztrálatlan migránsokat, ő pedig egy „állítólagos belügyminiszteri-rendőrségi megállapodásra hivatkozott”, ez azonban, egyértelműsítette Szijjártó, „színtiszta hazugság”, ugyanis semmilyen ilyen megállapodás nincs. Milanovic viselkedését Szijjártó szánalmasnak nevezte, felidézve, hogy miközben egy nap alatt összeomlott a horvát ellátási rendszer, a kormányfő továbbra is hazánk rágalmazásával tölti az idejét.
Az Európai Bizottság bírálta Horvátországot, amiért regisztráció nélkül Magyarország felé tereli a migránsokat. Hasonló véleményt fogalmazott meg Ljubljana is, a szlovén vezetés szerint szomszédja megszegi az uniós szabályokat. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter meglepetésének adott hangot, hogy Horvátország már egy éve figyeli a migránsválságot a szomszédos Szerbiában, és nem volt felkészülve arra, hogy hasonló esetben kezelje a helyzetet. Milanovicnak saját ellenzéke is nekiesett, a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség szerint a baloldali kormányfő „eltévelyedett ember”, akinek nem volt és nincs is terve a válság megoldására, a kaotikus helyzet közepette pedig egyre csak „leszámol, fenyegetőzik és vádaskodik”. A szlovén–horvát határon tegnap este már rohamrendőrök állták útját a migránsok egy nagyjából kétszáz fős csoportjának.
Szijjártó Belgrádban Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel és Nebojsa Stefanovic belügyminiszterrel tárgyalt, s találkozójuk után elmondta, hazánknak három javaslata van a migrációs válság kezelésére. Először is létre kell hozni egy uniós erőt, amely meg tudja védeni a görög határt, s ebben a közös erőfeszítésben támogatja is a kormány a kvótát, azaz azt, hogy osszuk el a terheket. Az Európai Uniónak kell átvennie a jordániai, libanoni és török menekülttáborok finanszírozását Szijjártó szerint, illetve támogatást sürgetett a migrációs útvonalon fekvő országoknak, Macedóniának és Szerbiának is. A tárcavezetők bíznak abban, hogy a jelenlegi migrációs válság nem árt a szerb–magyar kapcsolatnak, amely sosem volt még ennyire jó.
Szijjártó reagált Manuel Valls francia és Stefan Löfven svéd kormányfő bírálataira, akik a humánus magatartás hiányát kérték számon hazánkon. „Szívesen hallottuk volna a svéd és a francia miniszterelnök véleményét inkább arról, hogy elfogadhatónak tartják-e azt, hogy agresszív bevándorlók órákon át kövekkel és betondarabokkal támadják a magyar rendőröket” – jegyezte meg Szijjártó.
A röszkei eseményekkel kapcsolatban tartott rendkívüli sajtótájékoztatót Menczer Tamás külügyi sajtófőnök is. Terrorcselekménynek nevezte a történteket, s hangsúlyozta, „felfegyverkezésről, veszélyekről, terrorizmusról kell beszélni”, szervezett támadás történt. Hozzátette: kézmozdulatokkal, kiabálással, hangosbeszélővel irányították az embereket – ez utóbbi eszközzel kapcsolatban felvetette, hogy kitől kaphatták azt a hangadók, hiszen aligha hurcolták magukkal egészen Szíriából. Menczer bejelentette: a rendőrség mellett a Külügyminisztérium is feltette honlapjára a fényképeket, amelyeken azok az emberek láthatók, akiket a határkerítés szerdai lebontásával és a rendőrök elleni támadásokkal összefüggésben keresnek.
Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetője arról beszélt, hogy Magyarországot túl sokáig magára hagyták a menekültválságban, s Budapesten meghallgatják a Németországból jövő kritikát. Kiemelte, Röszkén sok menekült erőszakosan próbált átjutni a határon. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter egy lapinterjúban azzal fenyegetőzött, hogy többségi szavazással fogják elfogadtatni az Európai Tanácsban a kvótát, hogy így késztessék a menekültek elosztására a kötelező kvótának makacsul ellenálló országokat.
Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább 55 százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát teszik ki.
Szigorodik a németországi rendszer
A napokban megjelent sajtóhírek szerint Németországban a jövőben nem kaphatnak szállást és ellátást azon menedékkérők, akiknek ügyében nem Berlin az illetékes a dublini szabályok alapján, kivéve, ha önként átvállalja az eljárás lefolytatását. A menedékkérők tehát csak arra kaphatnak támogatást, hogy visszautazzanak az ügyében illetékes uniós tagországba.
A kormány nem kommentál előkészületben lévő törvényjavaslatokat – mondta a belügyminisztérium szóvivője, Johannes Dimroth. Ugyanakkor megjegyezte: Németország régóta törekszik a menekültek országok közötti elosztására szolgáló állandó uniós rendszer megteremtésére. A reform elsősorban a menekültügyi eljárások és a védelemre nem szoruló menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását, a menekültügyi rendszerbe belépésre irányuló „rossz ösztönző” elemek kiiktatását, valamint a menekült vagy más menedékjogi státust – és ezzel a hosszabb távú németországi tartózkodás kilátását – megszerző emberek minél gyorsabb integrációját célozza.
Röviden. Adóemelés Jön Északon a migránsok miatt
- Az előző negyedévhez képest 15 százalékkal, éves összevetésben pedig 85 százalékkal nőtt a menedékkérők száma az idei második negyedévben az Európai Unió tagállamaiban - közölte pénteken az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az április elejétől június végéig terjedő időszakban 213 200-an kértek menedéket az unió tagállamaiban. Az összes uniós menedékkérelem 38 százalékát egy tagállamban, Németországban nyújtották be. Ezen a listán Magyarország a második, ahova 32 700 menedékkérelem érkezett. A tagállamok népességéhez viszonyítva viszont a magyar hatóságok kapták a legtöbb kérelmet; egymillió lakosra 2015 második negyedében 3317 menedékkérő jutott. Németország ebben a rangsorban csak a negyedik az egymillió németre jutó 977 menedékkérelemmel.
- Magyarországnak a menekültügyben tanúsított magatartása egyszerű vészreakció volt, ugyan túlzottnak tekinthető, de rávilágított a problémára - jelentette ki Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár. Werner Faymann kormányfő hazánkat ért éles bírálatával kapcsolatban pedig emlékeztetett, hogy Ausztria és Magyarország viszonya mindig jó volt, és nem kellene, hogy egy ilyen nyilatkozat veszélyeztesse a jó kapcsolatokat.
- Az Európai Unió 200 millió euró, azaz több mint 62 milliárd forint támogatással akar segíteni Eritreának az Európába irányuló menekülthullám kiváltó okainak leküzdésében – közölte Neven Mimica, az EU nemzetközi fejlesztésért felelős biztosa.
- A finn kormány azt tervezi, hogy felemeli a tőkejövedelmekre kivetett adót és a magas jövedelműek személyi jövedelemadóját, hogy fedezze a növekvő migráció költségeit. A recesszióval küzdő országba az idén már eddig 11 ezer menekült érkezett a szomszédos Svédországon keresztül, míg tavaly összesen 3600. „Azt hiszem, gazdasági helyzetünk már kisebb probléma, mint a menekültek jelentette kihívás. Óráról órára nyomon követjük a helyzet alakulását” – mondta Juha Sipila miniszterelnök.
- Áramütéstől életét vesztette egy migráns a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő csatornaalagút francia oldalán, amikor teherszállító vonatra próbált felmászni – közölte a helyi prefektúra. A baleset csütörtök este történt, a „valószínűleg szíriai állampolgárságú, húsz év körüli migráns” holttestét valamivel éjfél előtt találták meg egy tehervonatnál az alagútban.
- Romániai roma származású embercsempészek cigány népviseletbe öltöztetve szállítanak Magyarországról Ausztriába és Németországba illegális közel-keleti bevándorlókat – hívta fel a román és magyar hatóságok figyelmét egy kolozsvári roma szervezet vezetője.