Külföld

Wess Mitchell: Elhalványulóban 1989 emléke

A Baltikumtól a Fekete-tengerig emelt gátakkal védekezne az orosz és a kínai térnyerés ellen az amerikai államtitkár

Európa déli határának stratégiai jelentőségéről, valamint Kína és Oroszország betörési kísérletei ellen építendő „gátakról” beszélt Wess Mitchell. Az amerikai külügyminisztérium térségünkért felelős államtitkára kiemelte: az eltávolodó szövetségeseket nem bírálni kell, hanem „járható alternatívákat” adni nekik.

Oroszország és Kína „rést akar ütni” a Nyugaton – állította a szenátus külügyi bizottságának keddi meghallgatásán Wess Mitchell, az amerikai külügyminisztérium Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkára. Oroszország „meg akarja törni” a Nyugatot, Kína pedig a Nyugat „helyébe akar lépni”, ezért különösen agresszív külpolitikát folytatnak a közép- és kelet-európai térségben – mondta Mitchell.

A politikus az amerikai külpolitika prioritásának nevezte a „revansista Kreml”, az „orosz agresszió” megfékezését. Mint mondta, jobb kapcsolatokra kell törekedni Moszkvával, de ez csak akkor lehetséges, ha az orosz kormány felhagy „agresszív tevékenységével”. Vége az elmúlt évek „puha politikájának” – jelentette ki Mitchell, utalva Mike Pompeo külügyminiszter korábbi szavaira. A Baltikumtól a Fekete-tengerig, a Duna-medence szívében azon fáradozunk, hogy tartós gátakat építsünk ki az orosz és a kínai behatolás ellen, amely gyöngíti szövetségeseink nemzetbiztonságát, és aláássa a demokratikus Nyugathoz kötődő kapcsolataikat” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy 1989 emléke elhalványulóban van, ezért a korábbiaknál erőteljesebb diplomácia mellett foglalt állást, leszögezve ugyanakkor, hogy „az elkötelezettség csökkenésének bírálata recept az elidegenítéshez”. Azt hangoztatta, hogy „járható alternatívákat” kell nyújtani a szövetséges országoknak, ellenkező esetben „számíthatunk arra, hogy elveszítjük őket”.

Európa déli határait, a határok biztonságosságát Wess Mitchell államtitkár stratégiai fontosságúnak nevezte, és fontosnak tartotta, hogy a NATO még erőteljesebben vegyen részt a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint Észak-Afrika és a Közel-Kelet stabilitásának megteremtésében.


Bíróság előtt az amerikai bevándorlási rendelet

Nem szakíthatók szét az amerikai határt illegálisan átlépő és a hatóságok által elfogott migránscsaládok, és a már szétszakítva őrizetbe vetteket harminc napon belül újra egyesíteni kell – áll egy amerikai szövetségi bíró által kedden hozott ítéletben. A szövetségi bíró indoklásában azt írta, hogy az illegális bevándorlók családjainak szétszakításával a szövetségi kormány a maga intézkedései által kiváltott kaotikus helyzetet akarja megoldani, de ez a megoldás nem felel meg a megfontolt és rendszerszemléletű kormányzás követelményének, amit pedig előír az alkotmány. Közben tizenhét szövetségi állam pert indított a Trump-kormányzat ellen az illegális migránscsaládok szétszakítása miatt. A perkérelemben az államügyészek „kegyetlennek, törvény- és alkotmányellenesnek” minősítik az intézkedést.


Találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin

Megállapodás született az orosz–amerikai államfői csúcstalálkozóról Vlagyimir Putyin orosz elnök és John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai megbeszélésén – jelentette be szerdán újságíróknak Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Usakov szerint a találkozót semleges helyszínen, egy harmadik országban fogják megtartani. Mint mondta, a helyszínt valószínűleg ma fogják hivatalosan bejelenteni. A nemzetközi sajtóban eddig megjelent találgatások szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök július 15-én, Bécsben vagy Helsinkiben találkozhat majd egymással. Vlagyimir Putyin a John Boltonnal folytatott tárgyalásai után azt mondta, szerinte az amerikai–orosz kapcsolatok elsősorban az Egyesült Államokban zajló belpolitikai harcok miatt rosszak.