Washingtont is elérhetik Phenjan rakétái

Hvaszong–15 – ez a neve annak a ballisztikus rakétának, amelyet sikeresen tesztelt az észak-koreai hadsereg csütörtökön. A szerkezet 4475 kilométeres magasságba emelkedett, és mintegy 950 kilométeres távolságra jutott; azaz – mint azt a téma kutatója, David Wright nyilatkozta – a rakéta normál röppályán 13 ezer kilométeres távolságba juthatott volna el, ami bőven elég a főváros, Washington vagy épp New York eléréséhez.

A rakétakilövés komoly felbolyduláshoz vezetett: Donald Trump amerikai elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök ugyancsak szigorú válaszlépésekről egyeztetett telefonon, s abban is megállapodtak, hogy Kínának – az északi remeteállam egyetlen szövetségesének – nagyobb szerepet kell játszania a rendezésben. A japán kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását követelte, s ehhez az Egyesült Államok is csatlakozott Rex Tillerson külügyminiszter által. A rakétakilövést emellett a NATO és az Európai Unió is elítélte.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyancsak provokációnak nevezte a rakétakísérletet, ugyanakkor minden érintett felet nyugalomra intett. Moszkva Pekinghez hasonlóan szorgalmazta: az északiak függesszék fel nukleáris és rakétaprogramjukat, az Egyesült Államok és Dél-Korea pedig ne tartsa meg a december elejére meghirdetett óriás-hadgyakorlatot, mert ezzel csak eszkalálja a feszültséget. Hasonlóképpen nyilatkozott Peking is, amely szintén az erőfitogtatás beszüntetését kérte.

Kérdéses persze, hogy Kína mennyire békített sikeresen: Trump, miután telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, közölte, nagyra értékeli Peking szerepét az északi atomkérdés megoldásában, ugyanakkor Washington további szankciókat hoz Phenjan ellen. Az elnök Twitter-közleményében ennek részleteire nem tért ki.

Kim Dzsongun rakétái

A szerdai rakétakilövésre egy két hónapos „szünet” után került sor. Phenjan utoljára szeptember 15-én rakétázott: az akkor használt Hvaszong–12-es átrepülte a japán Hokkaidó szigetét, és a tengerbe csapódott.

Az északiak arzenálja óriási. Mint arra a The Telegraph brit portál szeptemberi cikke rámutatott, ezernyi ballisztikus rakéta lapul a hat fix és számos mozgatható kilövőállomás raktáraiban. Ezek javarészt a szomszédos Szöul ellen bevethető, 50-500 kilométeres hatótávolságú darabok. Ugyanakkor némelyik interkontinentális rakéta képes elérni nemcsak az amerikai szárazföldet, de Európa egészét is.

Szakértők – a Time Magazinnak nyilatkozók, vagy az ABC News által megszólaltatott Blaine Harden – úgy vélik, Észak-Korea csak a legvégső esetben vetné be nukleáris arzenálját. Phenjan célja inkább a külföld kedvét elvenni egy esetleges rendszerbuktatási kísérletettől. Egy balul elsült nyugati beavatkozási próbálkozás viszont katasztrofális következményekkel járhat.