Washington titkolózik, de az állampolgárok magánéletében vájkál

Éppen az információszabadság hetét, az úgynevezett Sunshine Weeket választotta a Fehér Ház annak bejelentésére, hogy kivonja adminisztrációs hivatalát az információs szabadságról szóló törvény (FOIA) hatálya alól. Ez a döntés kevés gyakorlati változással jár, hiszen már George W. Bush elnöksége alatt is az volt a szokás, hogy az elnök levelezésének archiválásával foglalkozó szerv elutasította a beérkező közérdekű adatigényléseket.
A Fehér Ház többi egységére eddig sem vonatkozott ez a törvény, az adminisztrációs hivatalra azonban igen. „Ez egy olyan hivatal, amely harminc éven keresztül a FOIA hatálya alá tartozott, azonban amikor politikailag kényelmetlenné vált, akkor úgy döntöttek, hogy többé nem vonatkozik rá az információs szabadságról szóló törvény” – fogalmazott az USA Todaynek Tom Fitton, a Judicial Watch konzervatív jogvédő csoport munkatársa.
A Fehér Ház egy 2009-es fellebbviteli bírósági döntésre hivatkozik, amely szerint az adminisztrációs hivatalra
nem vonatkozik a FOIA, mivel nincs független joghatósága, csak adminisztratív munkát végez.

Az amerikai sajtót és közvéleményt nem elégítette ki ez a – hat évig mellőzött – érvelés. Barack Obama elnök 2013 februárjában azzal büszkélkedett, hogy az amerikai történelem valaha volt „legátláthatóbb adminisztrációját” vezeti. A sajtó most szívesen dörgöli Obama orra alá ezt az idézetet, már csak azért is, mert – amint a Newsweek emlékeztetett – az Obamaadminisztráció tavaly rekordot döntött: több kormányzati dokumentumot cenzúrázott, vagy tagadta meg annak nyilvánosságra hozatalát, mint bármelyik korábbi évben. Az összes kérelem 39 százalékát (mintegy negyedmillió darabot) részben vagy teljesen cenzúráztak, vagy megtagadták a hozzáférést. Csaknem 215 ezer további esetben azt mondták, hogy a kért dokumentum nem elérhető, a kérés értelmetlen, vagy egyéb hivatkozással nem adták azt ki. Amikor néha mégis kiadtak egy dokumentumot, a folyamat tovább tartott, mint korábban, egy napba, de akár két és fél évbe is beletelt. Az AP hírügynökség be is perelte tavaly a külügyminisztériumot, egyik kérvényüket ugyanis 2010 óta mellőzték. Tavaly év végén többszázezres elmaradásban voltak a kormányzati szervek az adatigénylések megválaszolásával, részben nyilván azért, mert az ezek megválaszolásával foglalkozó munkatársak kilenc százalékát elbocsátották – mutatott rá az RT hírportál.

„A kormány jogot követel magának arra, hogy életünk legintimebb területeire is rálátása legyen, miközben saját tevékenységét titokban tartja. Egy szabad társadalomban ennek éppen fordítva kellene lennie: a kormány teljesen transzparens lenne, a magánéletünk viszont csak ránk tartozna” – fogalmazott lapunknak Daniel McAdams, a Ron Paul Institute libertariánus agytröszt igazgatója.