Külföld
Washington kiutasít hatvan orosz diplomatát a Szkripal-ügy miatt
A balti fővárosokban és Varsóban bekérették az orosz nagyköveteket -A német kormány is kiutasít négy orosz diplomatát
A német kormány kiutasít négy orosz diplomatát
A német szövetségi kormány kiutasít négy orosz diplomatát a Szkripal-ügy miatt - közölte hétfőn a német külügyminisztérium.
A közlemény szerint a berlini orosz nagykövetséget még hétfőn tájékoztatják az európai uniós és a NATO-partnerekkel folytatott egyeztetés révén meghozott döntésről, miszerint négy orosz diplomatának egy héten belül el kell hagynia Németországot.
A döntés a Nagy-Britanniával vállalt szolidaritás "erős jele", és azt is mutatja, hogy a német kormány nem hagyja válasz nélkül a legszorosabb partnerek és szövetségesek elleni támadásokat - áll a közleményben, amelyben kiemelték, hogy az orosz fél mindeddig nem reagált megfelelően arra a brit felszólításra, hogy járuljon hozzá Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya megmérgezésének feltárásához.Az orosz diplomaták kiutasítását indokolja az is, hogy az eddigi ismeretek alapján nagy valószínűséggel orosz elkövetők hajthattak végre kibertámadást a kormány védett informatikai rendszere ellen - tették hozzá.
Az Egyesült Államokból kiutasított diplomaták között van az orosz ENSZ-misszió New York-i nagykövetségén dolgozó tizenkét, hírszerzéssel foglalkozó orosz diplomata is. Az NBC televízió névtelenséget kérő kormányzati forrásra hivatkozva azt jelentette: a döntéssel csökkentették az "elfogadhatatlanul nagyszámú" orosz hírszerző jelenlétét az Egyesült Államokban. Közleményében a Fehér Ház leszögezte: a döntés "az Egyesült Államokat biztonságosabbá teszi, mert csökkenti Oroszország képességét, hogy kémkedjen amerikaiak után és Amerika nemzetbiztonságát fenyegető fedett műveleteket hajtson végre".
A TASZSZ szerint Rigában, Vilniusban és Tallinnban közép-európai idő szerint 14 órára várják, Varsóban pedig 12 órára kérették be az orosz misszióvezetőket. A hírügynökség a lépést azzal hozta összefüggésbe, hogy a múlt heti brüsszeli EU-csúcs részvevői úgy döntöttek: a Szkripal-ügy miatt konzultációra visszarendelik az unió moszkvai nagykövetét.
Varsó négy orosz diplomatát minősített nemkívánatos személynek
Varsó négy orosz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek hétfőn, a döntést Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter az Egyesült Királysággal vállalt szolidaritással indokolta.
Theresa May: a nemzetközi közösség minden idők legnagyobb összehangolt kiutasítási akciójával válaszolt
Theresa May brit miniszterelnök szerint a történelemben még nem volt példa orosz hírszerzőtisztek olyan mértékű kollektív kiutasítására, mint amilyent Nagy-Britannia szövetségesei hétfőn bejelentettek, válaszul arra a gyilkossági kísérletre, amelynek célpontja Szergej Szkripal és lánya volt.
May elmondta: eddig 18 ország - köztük 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna - összesen több mint száz orosz hírszerző kiutasításáról döntött.
A brit kormányfő szerint a nemzetközi közösség Nagy-Britanniával szolidaritást vállalva azt az üzenetet küldte Moszkvának, hogy nem fogja eltűrni az értékrendje aláásására és a nemzetközi jog megsértésére tett ismételt orosz kísérleteket.
Theresa May elmondta: a múlt heti EU-csúcson ismertette a résztvevőkkel, hogy a brit kormány mely okokból tartja felelősnek Oroszországot a volt orosz kettős ügynök és lánya elleni "meggondolatlan, arcátlan" gyilkossági kísérletért.
A brit értékeléssel mindegyik EU-vezető egyetértett, és ennek eredményeként az Európai Tanács nyilatkozata is módosult, leszögezve: az állam- és kormányfők testülete egyetért az Egyesült Királyság kormányának azon megítélésével, hogy a mérgezéses incidensért nagy valószínűsséggel Oroszországot terheli a felelősség, és a Salisburyben történtekre nincs hihető egyéb magyarázat - mondta hétfői alsóházi beszámolójában a brit miniszterelnök.
Hozzátette: az Európai Unió és a NATO megalakulása óta most fordult elő első ízben európai területen idegméreg támadó célú használata. Theresa May szerint ez a vegyi fegyverekre vonatkozó konvenció nyílt megsértése, és mivel erő törvénysértő használatáról van szó, az ENSZ Alapokmányával is egyértelműen ellentétes.
A brit kormányfő szerint az európai országok lépéseket tesznek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris jellegű kockázatokkal, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességük erősítésére.
Hétfő délutáni sajtóértekezletén Czaputowicz elmondta: a "külföldi partnerekkel" egyeztetett, "szélesebb nemzetközi akció" keretében hozott döntést aznap a varsói orosz nagykövettel közölték.
Az Egyesült Királyságot "a háború után európai történelemben előzmény nélküli" támadás érte, amikor "Európa területén célzatosan vegyifegyvert alkalmaztak civilek egy csoportja ellen" - értékelte Czaputowicz a Szergej Szkripal és lánya elleni támadás körülményeit.
Mostanáig tizennégy európai uniós tagállam döntött úgy, hogy orosz diplomatákat utasít ki a mérgezés miatt - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitter üzenetében hétfő délután. Tusk kiemelte, a kiutasításokat várhatóan továbbiak is követhetik, ahogy az sem zárható ki, hogy egyéb szankciók meghozatalára is sor kerülhet a következő napokban és hetekben. Az uniós tanács elnöke a szankciós lépések mellett döntött uniós tagországokat név szerint nem említette. Később kiderült, Franciaország, Olaszország és Dánia, valamint Hollandia és Románia és Ukrajna is ezt a lehetőséget válaszotta. Párizsban négy, Rómában két, Koppenhágában szintén két orosz diplomata kiutasítását jelentették be, Hollandia szintén két, Románia pedig egy diplomatát utasít ki. Ukrajna komolyabb lépést tett: „Brit partnereinkkel és transzatlanti szövetségeseinkkel való szolidaritásunk szellemében, valamint az EU tagállamaival együttműködve, határozatot hoztam 13 orosz diplomata Ukrajnából történő kiutasításáról, azon kevesek közül, akik még az ország területén maradtak” - fogalmazott bejegyzésében Porosenko ukrán elnök.
Moszkva határozottan tiltakozik
Határozott tiltakozását fejezi ki Oroszország amiatt, hogy egy sor EU- és NATO-tagállamból orosz diplomatákat utasítottak ki - közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Kreml sajnálkozását fejezte ki a kiutasítások miatt és megismételte, hogy Oroszországnak nincsen köze a Szkripal-ügyhöz. Megerősítette, hogy válaszában Moszkva a kölcsönösség elvét fogja követni.
Mint mondta, alapvetően az orosz külügyminisztérium fogja elemezni a kialakult helyzetet, amely ezt követően tesz majd az ellenlépésekre vonatkozó javaslatot az elnöknek. Újságírói kérdésekre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a kiutasításban - amely szerinte nem példa nélkül álló - nem annak a tömeges, hanem a hibás, megalapozatlan mivolta a lényeges.
A Kreml szóvivője idő előttinek ítélte meg, hogy arról nyilatkozzon, hogyan befolyásolhatják a kiutasítások az orosz-amerikai csúcstalálkozó esélyét.
Az orosz külügyminisztérium állásfoglalása szerint "magától értetődik" az országcsoport "barátságtalan" lépése nem "múlik el nyomtalanul" és arra Moszkva reagálni fog. Dokumentumában a tárca fogalmazott, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban Oroszországhoz hasonlóan Nagy-Britannia szövetségesei sem rendelkeznek objektív és kimerítő adatokkal, így azok az euroatlani szolidaritás elvét "a józan ész, a civilizált nemzetközi párbeszéd normáinak és a nemzetközi jog elveinek kárára" követeik.
A kommüniké kifogásolta, hogy a nyugati országok lépése nem szolgálja a március 4-i salisbury-i incidens okainak és felelőseinek felderítését. A Londonnal való szolidaritás "provokatív" gesztusát a "helyzet eszkalálódását célzó konfrontatív vonal" folytatásaként értékete.
A közlemény közzétételét megelőzően a RIA Novosztyi hírügynökséget a diplomáciai tárcánál arról tájékoztatták, hogy az elkövetkező napokban adandó orosz válasz minden ország esetében szimmetrikus lesz.
Konsztanytin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke "mocskos és aljas játéknak" nevezte az orosz diplomaták kiutasítását. Leonyid Szuckij, az alsóházi külügyi testület elnöke úgy vélekedett, hogy a lépés "felrobbantja a nemzetközi jog egész rendszerét".
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon hangot adott álláspontjának, hogy az EU-ból távozó Nagy-Britannia "ráerőlteti" a közösségre az Oroszországgal fennálló kapcsolatok elrontását, ami szerinte csak Londonnak áll érdekében. Rámutatott, hogy az EU-ból való kilépést követően a brit felet az uniótól eltérően semmilyen kötelezettség nem fogja kötni, és így akár közeledhet is majd Moszkvához.
Zaharova egyébként a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyugati országok éppen a kemerovói tragédia idején "tették azt, amit tettek", ahelyett, hogy "civilizált, tisztességes emberek módjára kifejeznék együttérzésüket az orosz állampolgároknak".
Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet Wess Mitchellnél, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkáránál fejezte ki határozott tiltakozását a 60 orosz diplomata kiutasítása miatt. Hangsúlyozta: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásba, mint ahogy arra sem, hogy köze lenne a salisbury-i gyilkossági kísérlethez.
Spanyolország, Albánia és Norvégia is orosz diplomaták kiutasításáról döntött
"A spanyol kormány kezdetektől úgy foglalt állást, hogy a Salisburyben idegméreggel elkövetett támadás különösen súlyos, és ez komoly veszélyt jelent közös biztonságunkra, de a nemzetközi jograe is" - indokolta a madridi külügyi tárca közleményében a lépést. Madrid egyben újfent szolidaritásáról biztosította az Egyesült Királyságot, valamint a mérgezés áldozatait.
Edi Rama albán miniszterelnök elmondta: a kiutasításokat egyeztették a NATO-tagállamokkal, s úgy fogalmazott, hogy azoknak az oroszoknak kell elhagyniuk az országot, akik - mint fogalmazott - lábbal tiporták Albánia nemzeti érdekeit.
Ine Marie Eriksen Söreide norvég külügyminiszter hétfőn szintén szolidaritásáról biztosította Nagy-Britanniát a mérgezési ügyben.
A portugál kormány viszont közölte, hogy tudomásul veszi az orosz diplomaták kiutasítására vonatkozó döntéseket, Lisszabon azonban nem jelent be ilyen intézkedést.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok nyilatkozataikban felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzel fogható bizonyítékokat követel.