Washington ismét szankciókkal sújtott orosz személyeket és vállalatokat

A szankciókat, mint mindig, ezúttal is az amerikai pénzügyminisztérium jelentette be. 

A Steve Mnuchin pénzügyminiszter aláírásával kedden közzétett intézkedések szerint két orosz hajózási vállat - a Primorje Maritime Logistics és Gudzon Shipping - a vlagyivosztoki kikötőből indított hajóival nyersolajat szállított Phenjannak, és ezzel megsértette az Észak-Korea ellen érvényben lévő ENSZ-szankciókat. 

Egy másik rendelkezésével az amerikai pénzügyminisztérium két orosz vállalatot és személyt sújtott büntető intézkedésekkel. Washington állítása szerint a szentpétervári Vela Marine és a szlovákiai székhelyű Lacno és munkatársai, Marina Igorjevna Careva és Anton Alekszandrovics Nagibin segítséget nyújtottak a már amerikai szankciókkal sújtott Divetechnoservice nevű orosz cégnek, hogy az különféle termékeket és szolgáltatásokat biztosíthasson az amerikai szankciókkal sújtott orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). 

A Divetechnoservice ellen az amerikai kormány júniusban már foganatosított szankciókat, mert orosz kormányzati szerveknek, köztük az FSZB-nek szállított vízalatti felszereléseket. Az FSZB ellen a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozásáért még az Obama-kormányzat hozott szankciókat 2016 decemberében. 

"A pénzügyminisztérium megakadályozza a szankcióink kijátszására irányuló orosz erőfeszítéseket" - fogalmazott a szankciók indoklásában Steve Mnuchin pénzügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a most hozott szankciók értelmében az érintettek nem férhetnek hozzá az amerikai pénzügyi rendszerhez.

Az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciók részét képezik az amerikai félidős kongresszusi választásokat megelőző kampánynak, a jövőben több hasonló intézkedésre lehet számítani - írta Facebook-bejegyzésben kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

"A választások még nem zajlottak le, a szankciók már elkészültek. Miért? Azért, mert ez fontos tényező a választási kampányban" - írta Zaharova.

A szóvivő Chistopher Ford, az amerikai külügyminisztérium nemzetközi biztonságért felelős helyettes államtitkára kijelentésére reagált, amely szerint az Egyesült Államok kész újabb gazdasági büntetőintézkedéseket bevezetni Oroszország ellen a novemberi törvényhozási választásokba való beavatkozás címén. Korábban Christopher Krebs amerikai belbiztonsági miniszterhelyettes egy szenátusi bizottsági meghallgatáson közölte: Washingtonban félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy a választások orosz kibertámadások célpontjává válnak.

A Moszkva elleni szankciók bevezetésével Washington egyetlen célja Oroszország feltartóztatása - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak, miután a kétoldalú tárgyalásokat követően közös sajtótájékoztatót tartott szerb hivatali partnerével, Ivica Daciccsal kedden Szocsiban.

"Mindenki számára világos, hogy a szankciókat Oroszországgal szemben nem Szíria, nem Ukrajna, nem a Krím vagy valami más miatt vezették be, hanem azzal a szándékkal tették, hogy a rosszhiszemű konkurenciaharc módszereit alkalmazva mozdítsák előre az Oroszországi Föderáció feltartóztatásának politikáját" - mondta Lavrov.

Álláspontja szerint a szíriai és az ukrajnai rendezést nem Oroszország akadályozza, hanem az arab ország esetében egyes szíriai és őket támogató erők, amelyek nem hajlandók végrehajtani az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2254-es határozatát, Ukrajna esetében pedig "az ukrán vezetés arra való képtelensége, hogy végrehajtsa a minszki megállapodás alapján rá háruló kötelezettségeket".

Az orosz diplomácia vezetője így reagált Donald Trumpnak a Reuters hírügynökség számára adott interjújára, amelyben az amerikai elnök kijelentette, hogy Washington kész lenne visszavonni a Moszkva ellen bevezetett szankciókat, ha az orosz fél lépéseket tenne az Egyesült Államokkal való együttműködésre Szíria és Ukrajna ügyében.

Lavrov nem hagyta szó nélkül Jeremy Hunt brit külügyminiszternek a Washingtoni Békeintézetben elmondott beszédét, amelyben a Moszkva ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések kibővítését sürgette az Európai Uniótól. "Brit kollégáink meglehetősen önteltek. Egy olyan ország, amely a Brexit keretében elhagyja az EU-t, igyekszik meghatározni az EU külpolitikáját, és most kiderült, hogy London Washington orosz viszonylatban folytatott politikájában is diktálni akar" - mondta az orosz tárcavezető.

Lavrov rámutatott, hogy London a salisburyi incidensre hivatkozva sürgeti az uniós szankciók kiterjesztését, amelyet a mai napig sem vizsgáltak ki. Mint mondta, maga Hunt sem tudott válaszolni az őt faggató brit újságíróknak, amikor azt kérdezték tőle, hogy történt-e előrelépés a nyomozásban.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került az angliai Salisbury városi kórházába. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Június 30-án a Salisburytől 16 kilométerre fekvő Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves brit nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint az első két áldozatot. Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt.

A Szocsiban Daciccsal közösen megtartott keddi sajtótájékoztatóján Lavrov elmondta, hogy Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó és Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium különmegbízottja a "belátható jövőben" ismét tárgyalóasztalhoz ül majd Ukrajna ügyében. A két tárgyalópartner az elmúlt egy év alatt négy alkalommal találkozott egymással, a legutóbb januárban Dubajban.

Szurkov akkori beszámolója szerint Volker az öbölmenti városállamban olyan tervet terjesztett elő, amely az ENSZ-erők Kelet-Ukrajnába vezénylését összekötné a minszki megállapodások politikai rendelkezéseinek végrehajtásával - ami Moszkva fő követelése. Az orosz elnöki tanácsadó "teljesen megvalósíthatónak" nevezte az új amerikai csomagot. 

Lavrov egyébként a sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta, hogy a koszovói albánok évek óta nem teljesítik a Szerbiával az EU közvetítésével, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozata alapján elért megállapodásban vállalt kötelezettségeiket. Sürgette, hogy a Koszovóban állomásozó NATO-erők és az EU jogállamiság-ügyi missziója akadályozzák meg az erőszaknak és a vandalizmusnak a szerbekkel és a vallási objektumokkal szembeni megnyilvánulásait. 

Szavai szerint a Balkán stabil és biztonságos jövőjét csakis az egyenjogú összeurópai együttműködés keretében lehet biztosítani, amelyet Oroszország és Szerbia is támogat. Elmondta, hogy megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök belgrádi útjának előkészítése. Ez szerb sajtóértesülés szerint november 11-én, az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából megtartandó katonai parádé alkalmából lesz várható. 

Lavrov kijelentette, hogy a tálibok küldöttsége részt kíván venni az afganisztáni rendezésről az orosz fővárosban szeptember 4-én megtartandó konferencián. A tárcavezető elutasította azt a feltevést, hogy Moszkva az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni terrorszervezet elleni harcra próbálja meg felhasználni a radikális afgán mozgalmat.

Oroszország a világ első számú fegyverexportőrévé akar előlépni - közölte Alekszandr Mihejev, a Roszoboronekszport orosz állami fegyverzetkiviteli vállalat vezérigazgatója kedden, a Moszkva melletti Kubinkában rendezett Armija-2018 haditechnikai fórumon.

"Egyértelműen vannak ilyen ambícióink, mert az iparunk számunkra ezt lehetővé teszi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy valakit elmozdítsunk és átvegyük a vezető szerepet" - jelentette ki a világ fegyvereladási rangsorát jelenleg vezető Egyesült Államokra utalva Mihejev. 

A Roszoboronoekszport vezetője elmondta, hogy Moszkva új katonai eszközöket vezet be a piacra: egyebek között a Karakurt típusú rakétahordozó kis korvettet, a Szprut úszó könnyűtankot, a Viking légvédelmi rendszert, a Tor sorozatvetők újabb változatát, valamint a későbbiekben az Armata harckocsit is.

Mihejev nagyratörő bejelentésével kapcsolatban kételyeket támaszt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és szankciófenyegetésekkel igyekszik elriasztani az orosz fegyverek vásárlásától a potenciális vevőket. Az Sz-400-as Triumf légvédelmi rendszereket beszerző Törökország például a 2019-es amerikai katonai költségvetésről rendelkező törvény értelmében mindaddig nem vásárolhat F-35-ös vadászgépeket, amíg el nem áll a 2,5 milliárd dollár értékű oroszországi üzlet tervétől.

Mihejev kedden közölte, hogy Moszkva jövőre kezdi el az Sz-400-asok leszállítását Ankarának. Törökország az első NATO-állam, amely a szövetség fegyverrendszereivel nem kompatibilis, fejlett orosz légvédelmi rendszert vásárol. 

A fórumon Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy az Armata harckocsik és a vele azonos platformon megépített haditechnika iránt óriási lesz a kereslet a világpiacon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nem exportál olyan eszközöket, amelyeket maga még nem rendszeresített.

Boriszov egyebek között közölte, hogy az orosz védelmi tárca megkezdte egy új, repülőgép-hordozókra telepítendő, helyből felszálló repülőgép konceptuális fejlesztését. A gép a hadiipari technológiai ciklus függvényében hét-tíz év múlva kerülhet sorozatgyártásba - mondta.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a megnyitó ünnepségen közölte, hogy az Armija-2018 fórumra több mint 102 külföldi küldöttség érkezett Kubinkába, ahol 1500 vállalat mintegy 26 ezer terméke közül válogathat.