Külföld

Walesa: Többre is képesek a V4-ek

A volt lengyel elnök szerint meg kell reformálni a NATO-t, hiszen ma már más kihívásokkal kell szembenéznie, mint korábban

Elsőként tüntették ki szerdán a Visegrád Bridge-díjjal Lech Walesát, aki tegnap Schmitt Pál volt köztársasági elnöktől vehette át a Szent István-díjat a Magyar Tudományos Akadémián. A Szolidaritás mozgalom vezetője, Lengyelország egykori államfője nem látja kibékíthetetlen ellentétnek Budapest és Varsó véleménykülönbségét az Oroszország elleni szankciókról.

Lech Walesa 20141107
Lech Walesa szerint szolidaritásra van szükség a megértéshez (Fotó: Horváth Péter Gyula)

– A Visegrádi Együttműködés egyik alapítójaként hogyan látja ma az összefogás helyzetét, beváltotta a hozzá fűzött reményeit?

– Igen is, meg nem is. Úgy éreztük, hogy ha összefogunk, erősebbek leszünk, és mindannyian jobban járunk. Mind a mai napig szükség van arra, hogy az egymáshoz hasonló felépítésű visegrádi államok összefogjanak, hogy közös céljaikat hamarabb el tudják érni. Részben elértük, részben viszont pazaroltuk az időnket. Túl keveset dolgoztunk igazából együtt, a hangzatos szavak mellett kevés volt a tényleges együttműködés.

– Az Oroszország elleni szankciókat illetően látható egy vélemény-, és érdekkülönbség Lengyelország és Magyarország között. Mennyire ver ez a kérdés éket valójában Budapest és Varsó közé?

– Eltérnek az érdekeink, másként gondolkodunk bizonyos dolgokról. Lengyel–magyar két jó barát – tartja ugyanakkor a mondás, biztos vagyok benne, hogy most is meg tudjuk majd találni a közös nevezőt. Lengyelország és Magyarország is arra törekszik, hogy Ukrajnával és Oroszországgal is egyaránt jó kapcsolatot ápoljon. Hiszek abban, hogy a kölcsönös megértés elérhető – ehhez szolidaritásra van szükség. Lengyelországnak, Magyarországnak, sőt az Európai Uniónak is szüksége van Oroszországra - egy civilizált Oroszországra! Ma már nem tankokkal oldunk meg problémákat, hanem tárgyalásos úton. Nem szabad azt mutatnunk, hogy bármilyen szerződést egyoldalúan meg lehet szüntetni, ahogy Moszkva tette. Amikor a területén lévő atomfegyvereket elszállították Ukrajnából, a világ garantálta neki, hogy megvédi a külső agressziótól, de megszegte a szavát, és ez rossz jel. Mit hoz a jövő, ha ez ilyen egyszerű?

– Korábban egy interjúban arról beszélt, hogy csalódást okozott önnek Barack Obama. Az amerikai elnök a minap nagy pofont kapott a „félidős” választásokon.

– Amikor megválasztották, azt hittem, hogy Obama elnök nemcsak az Egyesült Államokat, hanem az egész világpolitikát gyökeresen meg fogja újítani, hiszen az egyetlen szuperhatalom élén áll. Nem kis háborúcskákba kellene belebonyolódnia, hanem a békére irányuló közös fellépést szorgalmaznia. A védelmet kell előtérbe helyezni, arra törekedni, hogy a világ együtt próbáljon megoldani bizonyos helyi problémákat. Viszont ezt nem tette meg, nem történtek meg a nagy reformok, amikben reménykedtem. A NATO-t a Varsói Szerződéssel szemben hozták létre, ami ma már nincs, a NATO mégis magabiztosnak érzi magát a saját szerepében. Félreértés ne essék, a NATO-ra mindenképpen szükség van, de meg kell változnia. Más veszélyekkel, kihívásokkal kell már szembenéznie, nem a Varsói Szerződéssel. Ugyanígy reformokra van szükség az ENSZ Biztonsági Tanácsában is, amelyet más erőviszonyoknak megfelelően hívtak életre annak idején. Ma már azért kicsit megértőbb vagyok Obamával szemben, hiszen találkoztam, beszéltem vele, jobban megértem, hogy milyen kihívásokkal szembesül.