Külföld

Volt brit hírszerző műve a jelentés

Hónapok óta ismertek lehetnek a megválasztott amerikai elnök orosz kapcsolatairól szóló feljegyzések az újságírók köreiben

Valószínűleg sikerült azonosítani a Donald Trumpról szóló jelentés készítőjét, mégpedig egy visszavonult brit hírszerző személyében. A dokumentum már régóta keringhetett a sajtó munkatársai és a politikusok körében, de megbízhatatlansága miatt eddig senki nem hozta nyilvánosságra.

Trump
Sok a megválaszolatlan kérdés a Donald Trump körüli hírszerzési botrányban (Fotó: Reuters/Shannon Stapleton)

A megválasztott amerikai elnök orosz kapcsolatairól szóló, 35 oldalas jelentést Christopher Steele, az MI6 egykori alkalmazottja készíthette. A nyilvánosságra került adatok szerint Steele az 1990-es években Moszkvában dolgozott az MI6 hírszerzőjeként. Később kilépett a brit titkosszolgálat kötelékéből, és több egykori brit hírszerzőtiszttel közösen létrehozta saját hírszerzési vállalkozását. A The Daily Telegraph című brit napilap online kiadásának értesülése szerint a volt hírszerzőt hideg zuhanyként érte, hogy a CNN hírtelevízió felfedte nemzetiségét, nevének szerdai nyilvánosságra kerülése előtt pedig „menekülésszerűen távozott” a dél-angliai Surrey megyében lévő otthonából. A lap szerint Steele-t egy meg nem nevezett washingtoni cég bízta meg azzal, hogy gyűjtsön információkat Trump oroszországi kapcsolatairól. Az adatgyűjtést először az amerikai Republikánus Párt Trump-ellenes szárnyának tagjai, majd a demokraták finanszírozták. A The Daily Telegraph szerint Steele megosztotta összegyűjtött értesüléseit az FBI-jal is. Steele cége sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy ők készítették a jelentést.

A The New York Times helyi idő szerint szerda este James Clapper országos hírszerzési igazgató közleményére hivatkozva azt írta, hogy az amerikai hírszerző szervek nem foglaltak állást arról, megbízhatók-e a feljegyzések. Clapper mindazonáltal utalt arra, hogy a hírszerzés megosztotta a politikai döntéshozókkal, mi szerepel az ellenőrizhetetlen valóságtartalmú jelentésben, annak érdekében, hogy „a lehető legteljesebb képet alkothassák azokról az ügyekről, amelyek hatással lehetnek a nemzetbiztonságra.”

„A sztori egyes részei ellenőrizhetetlenek, s ami a legsúlyosabb, az az alapvető kérdés is, hogy mennyi igaz, vagy egyáltalán bármi is igaz-e ebből a dossziéból” - emelte ki a The New York Times, amely cikke címében is szenzációsnak és ellenőrizetlennek nevezte az iratokat. A lap szerint azonban a kiszivárogtatás ügye rávilágít az elnökválasztási kampány eddig rejtve maradt oldalára, benne arra, hogy a politikai ellenfelek magánkémeket bérelnek fel, hogy előássák a lehető legsötétebb dolgokat egymásról.

A Mother Jones című amerikai magazin már októberben arról számolt be, hogy egy volt külföldi hírszerző egy magáncég embereként kutatott Trump orosz kapcsolatai után, és amit talált, már augusztusban átadta az FBI-nak. Harry Reid, a demokraták volt frakcióvezetője a képviselőházban tavaly októberben az FBI-hoz fordult, hogy tegyék közzé, milyen informá­ciókkal rendelkeznek Trump kampánycsapata és Oroszország kapcsolatáról. November közepén John McCain republikánus szenátor is tudomást szerzett a Trumpra vonatkozó vádakról, de úgy vélte, hogy rendes nyomozás nélkül lehetetlen ellenőrizni, hogy igazak-e. A The New York Times szerint az elnökválasztás után a dosszié „Washington legrosszabbul őrzött titka” volt, mert több, egymással versengő lap riportere is birtokába jutott a feljegyzéseknek, de nem tette azokat közzé, mert ellenőrizhetetlen volt a tartalmuk. A meg nem erősített állításokat tartalmazó dokumentumot végül a Buzzfeed című hírportál közölte kedden, arra hivatkozva, hogy az olvasók majd eldöntik, mit gondoljanak róla.

Egy bulvárlap szerint nem lehet kétséges, hogy „a birodalom visszavág”
Aggódik Trumpért Putyin sajtója

Az orosz és az amerikai sajtó is foglalkozott Donald Trump szerdai sajtótájékoztatójával. Oroszországban Tillerson mondatai is felkeltették a figyelmet, a CNN pedig elkészítette a megválasztott elnök kijelentéseinek igaz vagy hamis vizsgálatát.

Vezető helyen foglalkozott pénteken az orosz sajtó az amerikai megválasztott elnök első sajtótájékoztatójával, mégpedig Donald Trump állítólagos oroszországi megfigyelése miatt kirobbant ügye, Moszkvával kapcsolatos kijelentései miatt. Az orosz állami Rosszija 1 televíziós csatorna híradója és a Rosszija 24 televízió kitért arra, hogy Trump nem adta meg a kérdezés lehetőségét a CNN televíziónak, de nem tett említést arról, hogy a leendő elnök nyilvánosan elismerte: Oroszország állhatott az amerikai elnökválasztási kampány idején végrehajtott hackertámadások mögött. A független hangvételű Eho Moszkvi rádióadó említette, hogy Trump elismerte Oroszország esetleges érintettségét az ügyben, ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy más országok is hajtottak végre hackertámadásokat. A Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap szerint választási győzelmével Trump megalázta az egész amerikai politikai elitet, ezért most „a birodalom visszavág”.

Az orosz média figyelmét nem kerülte el Rex Tillerson külügyminiszter-jelölt szenátusi meghallgatása sem, amelyen az amerikai diplomácia jövendő vezetője fenyegetésnek minősítette Oroszországot, ugyanakkor párbeszédet sürgetett a két ország között. A Komszomolszkaja Pravda kiemelte Tillersonnak azt a kijelentését, hogy az Egyesült Államok csak akkor ismeri el a Krím orosz elcsatolását, ha azzal Ukrajna népe is egyetért. Az állami Vesztyi hírportál arra hívta fel a figyelmet, hogy Tillerson több ponton ellentmondott Trump választási ígéreteinek A Nyezaviszimaja Gazeta az amerikai szenátusban előterjesztett új, Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban arról cikkezett, hogy „Moszkvát az iráni forgatókönyv szerint fogják megbüntetni”.

Több amerikai médium is elkészítette Trump sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentéseinek elemzését. A CNN rámutat, hogy Trump tagadta például, hogy ismerné Carter Page-et, akit a nyilvánosságra került jelentés említ, de az igazság az, hogy kampánycsapatának tagja volt, és 2016 tavaszán még említette is a nevét egy Washington Postnak adott interjúban.

Trumpnak azokat a megjegyzéseit, amelyek az Egyesült Államok hackertámadások elleni védelmének gyengeségére vonatkoznak, a CNN abszolút igaznak találta. A leendő elnök azt is mondta, hogy 96 millió embernek nincs munkája, és ennyi akarna dolgozni, ami azért nem igaz, mert ez a szám magába foglalja pél­dául a nyugdíjasokat, a tanulókat. A valódi szám, amit Trump felnagyított, 16 millió: ennyi ember keres munkát, vagy szeretne részmunkaidősből teljes állásba kerülni. 



Nem a beiktatásra várják Orbán Viktort

Noha az amerikai elnökök beiktatási ceremóniáján nem szoktak külföldiek részt venni – legfeljebb nagykövetek –, a sajtóban elterjedt, hogy Orbán Viktor részt vesz Donald Trump beiktatásán – írta tegnap a Figyelő. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a lapnak azt mondta, Orbán és Trump telefonbeszélgetésén szóba került, hogy a megválasztott elnök szívesen fogadja a magyar kormányfőt, de a látogatás időpontjáról később egyeztetnek. Az Origo eközben úgy értesült, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adja át 17-én a politikai megbízottként hamarosan távozó Colleen Bell amerikai nagykövetnek. A tárca lapunk megkeresésére megerősítette az információt.
(ŐM)


Röviden. Soros egymilliárdot vesztett a tőzsdén

- Elfogadta helyi idő szerint szerdán a washingtoni szenátus azt a javaslatot, amellyel formálisan megkezdődik a Barack Obama elnök nevéhez fűződő egészségbiztosítási reform visszavonása. Az Obamacare, amelyet hivatalosan „megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvénynek” hívnak (ACA), több mint húszmillió, korábban semmilyen biztosítással nem rendelkező amerikai számára teremtett lehetőséget arra, hogy egészségbiztosítást köthessen. A republikánusok eddig is ellenezték a szabályozást, amellyel szerintük a szövetségi állam túlterjeszkedik hatáskörén, és túl sokba is kerül.

- Mexikó nem fizet a Donald Trump által ígért falért, amelyet elképzelése szerint az Egyesült Államok a déli határra építene - szögezte le szerdán Enrique Pena Nieto mexikói elnök a megválasztott amerikai államfő sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.

- Egymilliárd dollárt vesztett a tőzsdén George Soros a Donald Trump választási győzelmét követő hetekben – írta tegnap a Wall Street Journal. A lap beszámolója szerint Soros tavaly tért vissza a tőzsdére, visszacsábították ugyanis a profitlehetőségek, amelyeket az általa jósolt gazdasági problémákból remélt. Bennfentesek szerint Soros óvatos volt november elején, Trump győzelme után azonban felbátorodott, de ez hibának bizonyult, hiszen a tőzsde optimistán fogadta Trump megválasztását.

- „Moszkva úgy döntött, hogy stratégiai versenytársa akar lenni az Egyesült Államoknak” – mondta tegnapi meghallgatásán a védelmi tárca élére jelölt James Mattis tábornok. Hangsúlyozta, Washingtonnak meg kell védenie az érdekeit, ha Moszkva ellene cselekszik, s szövetségeseivel választ kell adnia.

- Peking visszautasította csütörtökön a leendő amerikai kormányzat bírálatát, miszerint a vitatott dél-kínai-tengeri térségben zajló kínai szigetépítések „illegálisak”. Kínának minden joga megvan arra, hogy felségterületén „normális tevékenységet” folytasson - reagált a Rex Tillerson kijelölt amerikai külügyminiszter szerdai szenátusi meghallgatásán elhangzottakra a pekingi külügyminisztérium egyik szóvivője.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom