Vitaestek baloldali többséggel

„Széles körben kritizálták a magyar médiapolitikát, amiért aláássa a pluralizmust, és kormányzati nyomás vagy kontroll alá helyezi a korábban független médiát” – fogalmaz a hétfői, hazánkról szóló nyilvános meghallgatás meghívójában az Európai Parlament szociáldemokrata (S & D) frakciója. A meghívó szerint a meghallgatás résztvevőit Dunja Mijatovic, az EBESZ médiabiztosa üdvözli, majd a két szervező, a DK-s Molnár Csaba és Niedermüller Péter mondja el megnyitó állásfoglalását. A következő egy órában tízperces előadások hangzanak el, először a parlament állampolgári jogokért, bel- és igazságügyért (LIBE) felelős bizottságának három tagja szólal fel: az EP osztrák zöldpárti alelnöke, Ulrike Lunacek, a liberális (ALDE) holland frakcióvezető-helyettese, Sophie in ’t Veld, valamint Frank Engel néppárti (EPP) EP-képviselő. A luxemburgi politikus néppárti témafelelősként többször felszólalt a magyarországi helyzetről folytatott vitákban, rendszerint az objektív értékelést szorgalmazta.

A hétfői meghallgatáson beszédet mond továbbá Polyák Gábor médiajogász, a PTE Állam- és Jogtudományi Karának docense és Stump Krisztina, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának munkatársa is. A magyar média területéről meglehetősen egyoldalúan válogattak a szervezők, Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója mellett ugyanis Arató András, a Klubrádió tulajdonosa, Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője, valamint Németh Péter, a Népszava főszerkesztője tarthat előadást. Ezután következnek a kérdések és a válaszok.

A kedd esti, „a demokrácia, a jogállam és az alapjogok” magyarországi helyzetéről szóló plenáris vitáról további részleteket egyelőre nem mondtak el. Európai parlamenti forrásból lapunk úgy tudja, hogy a vitát csütörtökön, az elnökök értekezletén – Martin Schulz EP-elnök és a frakcióvezetők egyeztetésén – a szociáldemokrata és a liberális képviselőcsoport javasolta. Utóbbi frakció vezetője, a belga Guy Verhofstadt és Sophie in ’t Veld már a szeptemberi, strasbourgi ülésen is a plenáris vita mellett érvelt, a javaslatot azonban akkor leszavazták. A liberálisok ötletét egyértelműen támogatta Philippe Lamberts, a zöldfrakció (Greens) belga társelnöke, az S & D részéről viszont a spanyol Enrique Guerrero Salom kijelentette, frakciója egy későbbi időpontban támogathatja a plenáris vitát, a kérdésnek azonban egyelőre az alapjogi bizottságban a helye. A spanyol néppárti Esteban González Pons hangsúlyozta, hogy nincsenek olyan új fejlemények, amelyek azt indokolnák, hogy a plenáris ülésen, és ne a LIBE-bizottságban vegyék napirendre a kérdést, „hacsak nem azért vetődött fel az egész, mert Magyarországon hamarosan választásokat tartanak”. Az indítványt akkor a plénum 138 igen és 186 nem szavazat mellett elvetette. Az ALDE által szervezett szeptemberi meghallgatás fókuszában a médiatörvény mellett elsősorban a civilszervezetek álltak. Sophie in ’t Veld a lapunknak adott interjúban arra a felvetésre, hogy az Ökotárs Alapítvány ellen folyamatban van egy nyomozás, úgy fogalmazott, „jogi értelemben nem, de politikailag állást lehet foglalni” a kérdésben, „mert az egész képet kell néznünk, itt nem egyedi esetről beszélünk. A magyar kormány következetesen támadja az ellenzéket és a kritikus civilszervezeteket, az egész légkör szabadságellenes”.

Eközben továbbra is bizonytalanság övezi a magyar biztosjelölt portfólióját, brüsszeli pletykák szerint az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági területek közül utóbbi átkerülhet a szintén néppárti görög belügyi biztosjelölthöz, Dimitrisz Avramopuloszhoz. Többek szerint azonban Navracsics tárcája gazdagodhat is a sporttal – ez a jórészt tagállami hatáskörben lévő terület az előző, José Manuel Barroso-féle bizottságban Navracsicséhoz közel azonos tárcát vezető ciprusi Andrulla Vasziliuhoz tartozott, Jean-Claude Juncker új kollégiumában azonban egyik portfólióban sem volt megtalálható.

Juncker az erre – és más apróbb változásokra – vonatkozó esetleges nyilatkozatával biztosan megvárja, amíg a szakbizottságok kiértékelik Maros Sefcovic és Violeta Bulc hétfői meghallgatását, de az is lehet, hogy csak szerdán reggel, az egész testületről szóló szavazás előtti felszólalásában beszél róluk.

---

CÖF-CÖKA: Nem a közösséget szolgálják

Közleményben tiltakozott csütörtökön a hazánkról szóló plenáris vita megrendezése ellen a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA). A szervezet szerint „a magyarországi civilek nem kívánnak az unióban ülő egyes hangadó képviselők pártpolitikai ambícióihoz segítséget nyújtani”. Mint írták, „úgy fest, az Európai Parlament nem a közösség elsődleges szolgálatát végzi, hanem az előrángatott kettős mérce alapján kipécézett” tagországokat akar megregulázni, noha azzal kellene törődnie, hogy „megszünteti Ukrajna további destabilizálódását és elhárítja az unió gazdasági válságának esetleges visszatérését”.

---

Kronológia. Hazánk európai meghurcoltatásának fontosabb állomásai

2011. november 10. – Az Európai Parlament hét képviselője – köztük a szocialista Tabajdi Csaba - írásbeli kérdésben szólította fel az Európai Bizottságot arra, hogy kövesse figyelemmel a magyar sarkalatos törvények elfogadását, és biztosítsa, hogy a kormány az Európai Unió demokratikus alapértékeinek megfelelően járjon el a törvények megszövegezése és elfogadása során.

2012. február 16. – Az EP plenáris ülésén négypárti állásfoglalást szavaztak meg a magyar politikai fejleményekről, és utasították az alapjogi (LIBE) bizottságot, kísérje figyelemmel, hogy miként valósítják meg az európai intézmények ajánlásait. A jelentés elkészítésére a portugál zöldpárti Rui Tavarest jelölték ki.

2012. szeptember 24. – Többnapos magyarországi látogatásra érkezett a LIBE nyolctagú küldöttség.

2013. május 7. – Nyilvánosságra hozták a Tavares-jelentést, a portugál képviselő felvetette annak a lehetőségét is, hogy ha a magyar hatóságok nem az uniós értékekkel összhangban válaszolnak az a jelentésben megfogalmazott – precedens nélküli - ajánlásokra, indítsanak vizsgálatot hazánk ellen. A szokatlanul terjedelmes, harmincegy oldalas dokumentum számos tényszerűen nem helytálló állítást és csúsztatást tartalmazott, hangvétele kifejezetten sértő volt hazánkra nézve.

2013. június 19. – Szavazott a LIBE-bizottság a Tavares-jelentéshez benyújtott, több mint ötszázötven módosító indítványról. A Fidesz-képviselőcsoport által jegyzett kétszáz indítványt a bizottság baloldali többsége leszavazta. Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülésen hangsúlyozta, hogy a szövegből törölni kellene minden szubjektív állásfoglalást.

2013. július 2. – Orbán Viktor kormányfő is felszólalt a Tavares-jelentésről szóló plenáris vitában. Az EP plénuma 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést. Manfred Weber néppárti frakcióvezető-helyettes kijelentette, hogy az elfogadott dokumentum az európai baloldali pártok kívánságlistája, akik a saját politikai programjukat akarják Magyarországra erőltetni, s elfogadásával az EP túllépte a hatáskörét.

2013. július 5. – Határozatot fogadott el az Országgyűlés, amiben a Tavares-jelentés elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.

2014. szeptember 15-16. – Az EP plénuma leszavazta az alapjogok és a jogállam magyarországi helyzetéről szóló vitára vonatkozó liberális javaslatot. A liberális frakció másnap nyilvános meghallgatást tartott.