Külföld
Visszaüt a németek „nagylelkűsége”
A bajor belügyminiszter átalakítaná a menekültügyi ellátást, a Néppárt frakcióvezetője pedig hazánk gyakorlatát venné át
„Tarthatatlan, hogy uniós tagjelölt országokból menekültek tízezrei folyamodjanak menedékért Európában” – jelentette ki tegnap az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, Manfred Weber. A bajor CSU politikusa szerint uniós szinten közösen kell biztonságosnak minősíteni az uniós tagjelölt országokat. Hivatalos tagjelölt jelenleg Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország, de ilyen státusra törekszik Bosznia-Hercegovina és Koszovó is.
Weber javaslata összhangban van a magyar gyakorlattal. A kormány által júliusban meghatározott listán az unió tagjai és tagjelölt országai – kivéve Törökország –, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, az Egyesült Államok halálbüntetést nem támogató államai, továbbá Svájc, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland szerepel. A Fidesz-frakció üdvözölte Weber javaslatát, közleményük szerint a módosítás jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy megállítsák, kiszűrjék és mielőbb hazatoloncolják az Európa felé tartó megélhetési bevándorlókat, akik vissza akarnak élni a politikai menekülteket illető jogokkal és szociális juttatásokkal.
„Fel kell tennünk a kérdést, hogy a német szociális állam megengedheti-e még magának a jelenlegi nagyvonalúságot” – mondta Joachim Hermann bajor belügyminiszter a Die Welt című napilapban hétfőn megjelent interjúban, rámutatva, hogy míg nyolc éve harmincezernél is kevesebb menedékkérő érkezett Németországba, az idén legkevesebb négyszázötvenezren lesznek. A CSU politikusa szerint Németországban nemcsak a nyugat-balkáni származású menedékkérők pénzbeli támogatását kell csökkenteni, hanem a menekültügyi ellátás egészét felül kell vizsgálni. Hangsúlyozta, a német adófizetők szempontjából tarthatatlan állapot a nyugat-balkániak támogatása készpénzzel. Szerinte a régióban élőket éppen a Németországban megszerezhető pénz ösztönzi a leginkább arra, hogy menedékjogot kérjenek. Az igazi menekültek pedig nem pénzre vágynak, hanem csak biztonságra és arra, hogy legyen fedél a fejük felett, legyen mit enni és felvenni. Ezért nemcsak a nyugat-balkániak támogatását kell „drasztikusan” csökkenteni, hanem minden egyes menedékkérő juttatásait felül kell vizsgálni - mondta Hermann. „Botrány, hogy Olaszország és Görögország súlyosan megsérti a schengeni egyezményt és a dublini rendeletet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a felelőtlen magatartás főleg a német adófizetőket terheli, amit nem fogadhatunk el. Hermann arra is kitért – összhangban a német rendőrség vezetőjével –, hogy a rendőrségnek újra ellenőriznie kell az osztrák–bajor határt, hogy felvegyék a harcot az embercsempészekkel.
Hasonlóan vélekedett Hans Niessl, Burgenland szociáldemokrata tartományfőnöke is. Az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) koalícióban kormányzó politikus szerint amíg az Európai Unió nem tudja megfelelően megvédeni a külső határait, addig a tagállamoknak maguknak kell cselekedniük, ezért sürgette az osztrák–magyar határ újbóli ellenőrzését.
Röviden. Használ a kerítés Calais-nál
- Százötven főre csökkent azok száma, akik a veszélyekkel dacolva éjjelente megpróbálnak átkelni a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő csatornaalagúton – jelentette a létesítmény üzemeltetője. A helyzet javulása Calais-nál a fokozott biztonsági intézkedéseknek, köztük az újonnan emelt kerítéseknek köszönhető, de ezek hosszú távon nem jelentenek megoldást – közölte az Eurotunnel a BBC brit közszolgálati médiatársaság tegnapi jelentése szerint.
- Az Európai Bizottság elvből nem támogatja a határ menti kerítésépítést, ám az, hogy a tagállamok konkrétan milyen módon kívánják biztosítani a határt, nemzeti illetékességébe tartozik – felelte egy kérdésre Christian Wigand szóvivő a hétfői brüsszeli bizottsági sajtótájékoztatón. A bizottság nem ad pénzügyi támogatást az ilyen határ menti kerítésépítéshez – tette hozzá Wigand.
- Belgiumban bővítik az idegenrendészeti hatóságok szakember- és műszaki ellátottságát, hogy nagyobb fennakadások nélkül intézhessék az országba érkező menekültek ügyét – írta tegnap a Le Soir című brüsszeli újság. A napilap szerint júliusban egy nyugodtnak mondható munkanapon mintegy nyolcvan-kilencven új menekültkérelmet nyújtottak be az illetékes hivatalokhoz. Múlt pénteken azonban ez a szám jóval magasabb, száznyolcvan volt. A belga hatóságok azzal számolnak, hogy augusztusban túllépheti a háromezret a menedékkérők száma.
- Nyugtalanítják a cseh tudósokat a társadalomban egyre növekvő idegengyűlölet, ezért felszólították a politikusokat és a médiát, hogy felelősebben kezeljék a migránsok problémáját. A Tudósok a félelem és a közömbösség ellen nevet viselő petíciót már mintegy ötszáz cseh tudós, kutató és egyetemi oktató írta alá – közölték a petíció szervezői hétfőn Prágában. A politikusoknak a reális helyzet, nem pedig a közvélemény gyorsan változó hangulata alapján kell eljárniuk. Elfogadhatatlan, hogy az idegen emberek szerencsétlenségét bárki is politikai jó pontok szerzésére használja ki – olvasható a dokumentumban.
- A görög hatóságok megkezdték az egyik athéni parkban sátorokban lakó menekültek átköltöztetését egy új, a főváros Votanikósz nevű kerületében létesített táborba, ahol légkondicionálóval, vécével és folyóvízzel ellátott konténerek szolgálnak a migránsok új lakhelyéül. A hatóságok elmondása szerint eddig mintegy százhetven, többségében afganisztáni migránst szállítottak át a tűzoltóság buszaival a kilencven darab konténerből álló táborba. A kormány közlése szerint a helyszín nem zárt, a bevándorlókat nem korlátozzák a szabad mozgásban.