Visszatoloncolnák a bevándorlókat Törökországba, ha Ankara hagyja

Nincs átjárás: rendőri készültség a görög–macedón határon (Fotó: MTI - Balogh Zoltán)

Törökországot biztonságos származási országnak fogják nyilvánítani az európai uniós tagállamok - közölte Thomas de Maizière német belügyminiszter csütörtök délelőtt Brüsszelben, miután megérkezett az EU-tagállamok belügyminisztereinek tanácskozására. „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindenki Európába jöhet, aki akar. Ezért van szükség törvényes útvonalra a valódi menekültek számára” - hangsúlyozta Thomas de Maizière, és védelmébe vette az uniós és török vezetők hétfői rendkívüli csúcstalálkozóján született elvi megállapodást. „Akik illegálisan, embercsempészek segítségével érkeznek a görög partokra, azokat azonnal vissza kell szállítani Törökországba, azt üzenve ezzel az embercsempészeknek, hogy ez a módszer nem működik” – nyilatkozta később, a tegnapi tanácskozás után.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter élesen bírálta Törökországot, amiért hétfőn újabb követelésekkel állt elő. Véleménye szerint Európának következetesnek kell maradnia, és nem adhatja fel értékeit az EU-török cselekvési tervről folytatott tárgyalásain. Leszögezte, hogy már az unió keleti határain meg kell állítani a migránsáradatot, amiben Törökországnak kulcsszerepe van. Hozzátette: Ankarának meg kell mutatnia, hogy képes erre, és azt követően lehet továbblépni, tárgyalni a vízumliberalizációról vagy az ország uniós tagságáról. A tárcavezető korábban a német Die Weltnek azt mondta: a balkáni migrációs útvonal tartósan zárva marad, a migránsok ellenőrizetlen tömeges beáramlását a múlt részévé kell tenni. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor egy rádiónyilatkozatban azt mondta, nem hálás Ausztriának, amiért az gondoskodott az útvonal lezárásáról. „Ausztria egyoldalú döntése, amelynek hatására a balkáni országok is döntéseket hoztak, azt eredményezi ugyan, hogy kevesebb menekült érkezik hozzánk, de a másik oldalon nagyon nehéz helyzetbe hozza Görögországot” – fogalmazott.

Klaas Dijkhoff holland menekültügyi államtitkár – szintén a belügyminiszterek tanácskozásán – azt nyilatkozta, most, hogy véget ért a menekültáradat a nyugat-balkáni útvonalon, itt az ideje annak, hogy a tagállamok eleget tegyenek a kötelezettségeiknek, és felgyorsítsák a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezését. Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős EU-biztos szerint ez márpedig rendkívül lassan halad. A görög uniós biztos arról számolt be, hogy a 160 ezer menekült áttelepítését célzó, tavaly szeptemberben elfogadott mechanizmus keretében eddig mindössze 885 embert helyeztek át. Szerinte az lenne kívánatos, ha havonta legalább hatezer menedékkérőt áttelepítenének az uniós tagállamok között.

Görögország ismét nagyszámú, kilencven migránst toloncolt vissza Törökországba, akik Pakisztánból, Marokkóból, Algériából és Tunéziából származtak. A hétfőn született török-uniós megállapodással kapcsolatban Volkan Bozkir, Törökország európai ügyekért felelős minisztere tegnap felhívta a figyelmet, hogy Ankara szerint a menekültek visszafogadásáról szóló ajánlata azokra a migránsokra nem vonatkozik majd, akik már elérték a görög szigeteket, tehát jelenleg az Európai Unió területén tartózkodnak. Kifejtette: a megállapodás csak azokat a migránsokat érinti, akik az EU-val kötött egyezség hatályba lépését követően érkeznek az Európai Unióba.

Eközben a Politika belgrádi lap szerint négyszáz olyan, főleg szíriai és iraki migráns rekedt közvetlenül a macedón-szerb határon „a senki földjén” a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országok határellenőrzésének szigorítása miatt, aki nem akar visszafordulni Macedóniába, Szerbiába viszont nem léphet be. A macedón-szerb határ közelében lévő macedóniai Tabanovci település befogadó központjából negyven migráns „megszökött”. Az afganisztáni is iraki migránsok akkor álltak tovább, amikor elment az áram, valószínűleg illegálisan akarnak átkelni a határon.

A legjobb eszköz a nyugat-balkáni stabilitás, béke és fejlődés garantálására az euroatlanti integráció hiteles perspektívája – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Külügyi és Külgazdasági Intézet NATO – Nyitott ajtók című konferenciáján. A tárcavezető beszédében üdvözölte, hogy „a NATO végre volt elég bátor ahhoz, hogy meghívja Montenegrót a tagságra”, hiszen a mostani új világrendben, amikor délről és keletről egyaránt kihívások érik a szövetséget, a bővítési politikát nemcsak fenn kell tartani, hanem gyorsítani kell. Közölte: Magyarország mindig is elkötelezett támogatója volt a bővítésnek, ezért is támogatta Montenegró meghívását, és támogatni fogja a felkészülésben a teljes körű tagságra is. Emellett azt szorgalmazza, hogy Macedónia, Grúzia és Bosznia-Hercegovina is mielőbb meghívást kapjon a szövetségbe – mondta. Hozzátette: minél inkább integrálják a nyugat-balkáni térséget a NATO-ba, annál biztonságosabbá válik a régió, és Magyarországnak, amely szomszédos a térséggel, ez kifejezetten fontos. Szerinte ha több NATO-tag lenne a Nyugat-Balkánon, az atlanti szervezet felkészültebb lehetett volna a bevándorlási válság kezelésére.

Európa számára életveszélyes terv formálódik

5 perces interjú: Kovács István az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója

– Jár valós, gyakorlati következményekkel, ha Törökországot biztonságos országnak nyilvánítják a tagállamok?

– Az uniós jogban is bevett fogalom jelentése, hogy egy menekültstátust kérelmező személy tekintetében van olyan – származási országán kívüli – ország, amelyik képes arra, hogy az adott személy biztonságát garantálja. A hatályos uniós szabályok alapján, ha valaki egy EU-tagállamban nyújtja be kérelmét, de van a tekintetében biztonságos harmadik ország (például amelyen áthaladt), akkor az eljáró hatóság érdemi vizsgálat nélkül is elfogadhatatlannak minősítheti a kérelmet. Mivel az unióba érkező migránsok túlnyomó többsége Törökországon keresztül érkezik Európába, az a tagállam, amelyik biztonságosnak minősíti Törökországot, gyakorlatilag minden migránst érdemi vizsgálat nélkül utasíthatna ki. Ezt eddig egyetlen ország sem tette meg, kedd hajnalban azonban a bizottság elnöke arra utalt, hogy uniós szinten történne meg a módosítás. Ez a lépés szükséges lenne Angela Merkel mestertervéhez, amely az illegális migrációt legálisra cserélné, és újabb migránsokat erőltetne a tagállamokra. Igaz ugyan, hogy Törökország átminősítése után jogszerűen lehetne visszatoloncolni oda a migránsokat, de a visszavételükért cserébe a törökök azonos számú szír állampolgár jogszerű betelepítését várnák az uniótól. Ez a terv nemcsak jogilag nonszensz, de életveszélyes is Európa jövője szempontjából.

– Mivel járna a törökök vízum­mentessége?

– Hetvenmillió török állampolgár külön engedély nélkül utazhatna be az unió területére legfeljebb három hónapos időtartamra. Amennyiben schengeni ország állítja ki a vízumot, úgy az az övezet valamennyi országába is beutazási engedélyként szolgál. Törökország felvétele az uniós vízummentességi listára azonban korántsem élvez egyértelmű támogatottságot a tagállamok részéről. Ráadásul korábban az unió ahhoz a feltételhez kötötte a mentesség megadását, hogy Törökország ismerje el Ciprust, erre pedig a törökök aligha lesznek hajlandók. Kérdés persze, hogy a jelenlegi helyzet felülírja-e a korábbi jogos követelést.

– A jelenlegi erőviszonyok alapján megéri-e Európának engedni a török zsarolásnak?

– A helyzet Törökország nélkül megoldhatatlan, és az uniónak minden segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy az országban lévő háborús menekültek megfelelő ellátásban, elbánásban részesüljenek. A segítségnek egyaránt ki kell terjednie az anyagi, infrastrukturális és szakértői támogatásra is, semmiképpen sem eredményezheti azonban újabb migránsok Európába történő betelepítését.