Visszaszorítaná Merkel az illegális migrációt

Brit valóság – gépfegyveres védelem a lóversenyen (Fotó: Reuters - Peter Nicholls)

Polgárainak az EU nemcsak a béke, hanem a biztonság ígéretét is jelenti, és ezt az ígéretet meg kell újítani – jelentette ki Angela Merkel a Frankfurter Allgemeine Sonntags­zeitung című lapban közölt interjúban, amelyet az MTI szemlézett. A német kancellár szerint az uniónak a biztonságot kell jelentenie, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi méltóságot tekintve, akárcsak a terrorizmussal szembeni védelmet, a jólét megőrzését, a külső határok védelmét, a kulturális identitás megőrzését és a környezet megóvását is. Mint mondta, a mozgás szabadsága az unión belül a belső piac működésének alapvető feltétele, ugyanakkor a schengeni övezet belső határainak szabad átjárhatósága a külső határ védelmén alapul, és ha nincs meg minden tagállamban a bizalom a határvédelem és az EU szomszédságával folytatott együttműködés iránt, akkor „Európa visszaesik a Schengen előtti időkbe, aminek súlyos következményei lennének a jólétünkre nézve”.

Merkel úgy látja, hogy a határvédelem javítása mellett közös menekültügyi rendszert kell felépíteni, amelyben minden tagállamban „hasonló mércék” alapján döntenek arról, ki kaphat menedékjogot. Ezen kívül „egységes eljárásokra van szükségünk az európai külső határokon, és a Frontex európai határvédelmi ügynökségnek középtávon igazi európai határrendőrséggé kell válnia”. A kancellár szerint az új, közös európai menekültügyi rendszer működtetéséhez minden tagállamnak hozzá kell járulnia.

Az első számú, minden egyebet megelőző feladat azonban az illegális migráció visszaszorítása – hangsúlyozta, hozzátéve: megállapodásokat kell kötni a tranzitországokkal az illegális migráció elleni küzdelemről, és tárgyalni kell a származási országokkal az EU-ban tartózkodásra nem jogosult állampolgárok hatékonyabb hazajuttatása érdekében. Ezért cserébe támogatni kell „a migráció legális formáit, különösen a tanulás és a képzés, illetve a képzett munkaerő bevándorlásának keretében” – fejtette ki Merkel.

A kancellár szerint „rendezett körülményeket” kell teremteni a külső határon, „de a bezárkózás nem megfelelő út”. Ezért össze kell kapcsolni a tagállami adatbázisokat, és együtt kell működni az EU körüli térségekben fekvő államokkal – tette hozzá. Az a legfontosabb, hogy az unióba érkező menedékkérők hazájában legyen több lehetőség a fejlődésre „ezért készítünk Marshall-tervet Afrikának” – magyarázta Merkel. Hozzátette, hogy a feladatokat „rugalmas rendszerben” kell elosztani, amelyben minden egyes tagállam „önálló, de egymással összevethető hozzájárulást teljesít”. Hangsúlyozta, hogy teljes erővel dolgoznak az uniós menekültügyi reformon, de nem biztos, hogy sikerül megállapodást elérni az Európai Tanács június végén tartandó üléséig.

A mai napon ismerteti a londoni alsóházban a konzervatív párti brit kormány új, átfogó terrorellenes stratégiáját Sajid Javid. A brit belügyminiszter a BBC televízióban vasárnap elmondta, a terrorizmusellenes elhárító és hírszerző szolgálatok létszámának kétezer fős bővítése is a program elemei között szerepel. A tárcavezető hozzátette: a belső elhárítás (Mi5) által a terrorfenyegetésről gyűjtött információkat a jövőben a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályán kívül megkapják a helyi, kisebb közösségek rendőrségei és egyes esetekben az önkormányzatok is. Szerinte így sokkal nagyobb lesz az esélye a készülő terrorcselekmények megakadályozásának és a terrortámadásokat tervező szélsőségesek elfogásának.

A brit hatóságok tavaly március óta egyébként tizenkét iszlamista és négy jobboldali terrortámadást hiúsítottak meg. A belügyminisztérium vasárnap közzétett jelentése szerint emellett háromezer embert figyel a rendőrség, akik potenciálisan terrortámadásra készülhetnek. A brit belügyi tárca úgy látja, az országban még legalább két évig magas szinten marad az iszlamista terrorfenyegetettség, amely akár emelkedhet is.

Horvátország nem kér több migránst

Ha a migrációs útvonalon Horvátországtól nyugatra fekvő országok lezárják határaikat a migránsok előtt, Horvátország nem lesz gyűjtő- és elosztóközpont, hotspot – jelentette ki tegnap újságíróknak Davor Bozinovic horvát belügyminiszter. Kiemelte, a hatóságok napi szinten elemzik a kialakult helyzetet, az illegális határsértők mozgását és a határok átjárhatóságát, de a konkrét lépésekről először saját tisztségviselőiket értesítik, mert a nyilvános kommunikáció szerinte csak az embercsempészeknek segít. „Komolytalan volna a tényleges intézkedésekről beszélni – fogalmazott. – Hónapok óta folytatunk párbeszédet a migrációban érintett országokkal, adatokat cserélünk, és fel vagyunk készülve minden eshetőségre” – húzta alá. (ŐM)