Visszalépett egy konzervatív jelölt Róháni kihívója javára

Szakértők szerint a választás egyben népszavazás a nagyhatalmakkal 2015 nyarán megkötött atomegyezményről. A megállapodásban Irán az urándúsítás korlátozását ígérte több gazdasági szankció feloldásáért cserébe.

Mehdi Karúbi, az iráni ellenzék egyik vezéralakja Róhánit támogatja a pénteki elnökválasztáson - mondta el a 2011 óta házi őrizetben lévő férfi családja a Reuters brit hírügynökségnek.

A 80 éves Karúbi 2009 júniusában indult az elnökválasztáson Mahmúd Ahmadinezsád akkori elnökkel szemben, majd Ahmadinezsád újraválasztását követően a választási csalást kiáltó tiltakozók élére állt.

"A jelenlegi választás a valódi és a pusztán jelképes iszlám köztársaság harca" - idézte Karúbit pártjának hivatalos oldala, a Saham News hétfőn. A reformer arra kérte az irániakat, hogy éljenek jogaikkal, és menjenek el szavazni a demokrácia védelmében.

A második ciklusra készülő Róháni hívei előtt hangsúlyozta: erős jelzésre van szüksége a néptől, hogy liberalizálhassa az iráni társadalmat és kiszabadíthassa a börtönben raboskodó ellenzéki vezetőket. Az elnök a kényes kérdésekben - a többi között a házi őrizetben lévők elengedésében - folyamatosan Hamenei és a közvetlenül az ő irányítása alatt álló biztonsági erők ellenállásába ütközik.

Egy parázs pénteki tévévitában Róháni az iráni biztonsági erők hataloméhes bábjaiként jellemezte keményvonalas ellenfeleit.

Az iráni elnökválasztás május 19-i első fordulója akkor eredményes, ha valamelyik jelöltnek sikerül megszereznie a szavazatok abszolút többségét, ellenkező esetben egy héttel később második fordulót rendeznek.

Róháni ellenfelei meg akarják állítani reformkurzusát

A jelenlegi köztársasági elnök, Haszan Róháni őskonzervatív riválisai le szeretnék állítani reformkurzusát, vissza szeretnének térni az iszlám gyökerekhez - írja háttéranyagában az APA osztrák hírügynökség.

Róháni konzervatív ellenfelei nehezményezik, hogy a 2015 júliusában Bécsben aláírt atommegállapodás a nemzetközi közösséggel nem járt együtt a beharangozott gazdasági fellendüléssel. Számos nyugati cég továbbra is fél beruházni Iránban. Róháni riválisai azt vetik továbbá szemére, hogy a társadalmi igazságosság témáját is elhanyagolta, megfeledkezett a szegényekről. Róháni nemrég felkereste egy halálos áldozatokat követelő bányaszerencsétlenség színhelyét, ahol a túlélők hangosan szidalmazták.

Irán vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei, aki eddig gyakran az elnök mögé állt, nemrég kritikát gyakorolt Róhánival szemben. Figyelmeztetett az UNESCO "Nyugat által inspirált" oktatási tervének megvalósításával járó veszélyekre. A terv többek között a nemek közötti egyenlőséget szorgalmazza. Ez a terv ellentmond az iszlám elveknek - mondta Hamenei. Ő mondja ki az utolsó szót az összes stratégiai kérdésben.

Miután Róháni bírálta az ország rakétaprogramját, a fegyveres erők és a befolyásos Forradalmi Gárda szokatlan módon arra figyelmeztette az elnököt, hogy katonai kérdésekbe avatkozik be. "Hangsúlyozzuk, és újból javasoljuk, hogy az elnökjelöltek ne tegyenek kijelentéseket kényes katonai és védelmi ügyekben" - mondta egy katonai szóvivő. Róháni ezt megelőzően kifogásolta, hogy két iráni rakéta kipróbálásakor a harci eszközöket Izrael-ellenes feliratokkal látták el. 

Róháni keményen bírálta konzervatív riválisait, s azt vetette szemükra, hogy évtizedek óta a "kivégzések és a börtön" mellett állnak ki. Az "erőszak és a szélsőségesség" ideje elmúlt - mondta a politikus egy választási kampánygyűlésen. Kifogásolta, hogy a konzervatívok szét akarják választani a nemeket a nyilvános életben, sürgette a reformmozgalom vezéreinek rehabilitálását. A konzervatívok mindig csak tiltani akarnak, ám az ifjúság "a szabadság útját" választotta - jelentette ki Róháni.


Róháni támogatást kapott a mérsékeltnek számító volt elnöktől, Mohamed Hatamitól, aki az elnök újraválasztására szólított fel. Róháni veresége esetén "a nemzetközi elszigetelődéshez és a szankciókhoz való visszatérés"  veszélye fenyeget - írta Hatami a weboldalán. A 73 éves Hatami továbbra is népszerű Iránban, de a médiumokban évek óta tilos személyével foglalkozni.

Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter szavai szerint az elnökválasztáson az ország külvilágra nyitása a tét. "A választók voksai döntenek arról, hogy az ország milyen úton halad majd az elkövetkezendő négy évben" - mondta Zaríf. A választók fognak ítéletet mondani arról, hogy Mahmúd Ahmadinezsád nyolcéves elnökségének útját akarják-e vagy a Róháni nevével fémjelzett elmúlt négy év irányzatát.