Külföld
Vesztett befolyásából az európai baloldal
Megváltozott az unió politikai erőtere, nem ünnepelhettek a szocialisták
Az év első parlamenti választása az Európai Unióban rögtön a hagyományos pártok trónfosztását hozta, miután január 25-én a hosszabb ideje államcsődtől fenyegetett Görögországban a megszorításellenes, baloldali Sziriza párt győzött az előre hozott választásokon, a kormányt Alekszisz Ciprasz alakította meg. Később, miután kudarcba fulladtak Görögország és a nemzetközi hitelezők tárgyalásai egy új, harmadik mentőcsomagról, a kormányfő által kezdeményezett népszavazáson a görögök júniusban elutasították a megállapodást. A harmadik pénzügyi mentőcsomagról és a reformokról szóló vitában Ciprasz lényegében elvesztette parlamenti többségét, ezért augusztus 20-án lemondott.
A szeptember 20-i, előre hozott választásokon ismét a Sziriza győzött, s újra Ciprasz alakított kormányt.
Március elsején Észtországban tartottak parlamenti választást, újra nyert a liberális Észt Reformpárt, és megválasztották az EU legfiatalabb kormányfőjét, a 36 éves Taavi Roivast, aki azóta állt az ország élén, hogy 2014 márciusában Andrus Ansip miniszterelnök uniós biztosnak jelöltette magát. Másfél hónappal később Finnországban is parlamenti választásokat tartottak, itt győzött az ellenzéki liberális Centrumpárt, ugyanakkor megerősödött és a kormányba is bekerült az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Finnek Pártja. Dániában június 18-án a jobboldali ellenzék vette át az ország vezetését a szociáldemokratáktól, és szintén jelentősen megerősödött, ám ellenzékben maradt az euroszkeptikus Dán Néppárt. A hazánkhoz hasonlóan migrációs tranzitországnak számító Dániában az új kormány komoly szigorításokat vezetett be, hogy kevésbé vonzóvá tegye Dániát, népszavazáson az emberek nemet mondtak a mélyebb igazságügyi integrációra az EU-val, a kormány pedig elutasította Svédország kérését, hogy segítse ki őket a nagyvonalú migrációs politikájuk okozta válságból. Svédországban az idén nem voltak választások, a felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a kormányzó baloldali-zöldpárti és az ellenzéki jobbközép tömörülésekkel szemben az euroszkeptikus, bevándorlást elutasító Svéd Demokraták váltak a legerősebb párttá, akikkel azonban a többiek elutasítják az együttműködést a parlamentben.
A május hetedikei nagy-britanniai választások roppant kínos helyzetbe hozták a közvélemény-kutatókat, ugyanis ahelyett, hogy beigazolódtak volna a munkáspárti győzelemre vagy legalábbis patthelyzetre vonatkozó jóslatok, a kormányzó Konzervatívok abszolút többséget szereztek. David Cameron kormányfő ezután jelentette be, hogy még 2017 vége előtt kiírják a népszavazást a brit európai uniós tagságról. Skóciában tarolt a függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt, rosszul szerepelt viszont az euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenség Pártja (UKIP). A Nigel Farage vezette formáció 2014-ben megnyerte az EP-választást a szigetországban, a két voksolás rendszere azonban eltérő – a parlamenti választás a nagypártoknak kedvez, ugyanis csak az kap mandátumot, aki nyer a saját választókerületében. A hónap végén elindult a lengyel jobboldali fordulat, az ellenzéki nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjét, Andrzej Dudát választották köztársasági elnöknek. Október 25-én a parlamenti választásokon a PiS abszolút többséget szerzett a nyolc éve kormányzó jobbközép-liberális Polgári Platformmal szemben, a parlamentből pedig teljesen eltűntek a baloldali pártok. A Beata Szydlo vezette új kormány november 16-án lépett hivatalba.
Horvátországban is volt elnökválasztás és parlamenti választás az idén, utóbbi eredménye azonban korántsem volt a lengyelhez foghatóan egyértelmű. Az államfőválasztást januárban megnyerte a jobbközép ellenzéki Horvát Demokrata Közösség jelöltje, Kolinda Grabar-Kitarovic, a novemberi parlamenti választásokon azonban patthelyzet alakult ki, még decemberben sem vezettek eredményre a kormányalakítási tárgyalások.
Portugáliában október negyedikén a kormányzó jobbközép koalíció nyerte meg a választásokat, ám elvesztette parlamenti többségét, majd november tizedikén meg is bukott, ekkor a megszorításokat ellenző baloldali szocialisták alakítottak szintén kisebbségi kormányt. Spanyolországban december huszadikán szintén a kormányzó jobbközép párt nyert, többséget azonban nem szerzett. A második helyen végzett szocialisták, valamint a baloldali Podemos közölte, nem szavazza meg a parlamentben Mariano Rajoy kormányfői újraválasztását.
Franciaországban folytatódott a regionális választásokon a jobboldali ellenzéki Nemzeti Front erősödése, a párt harmincszázalékos eredményével megnyerte az első fordulót. Marine Le Pen pártja tizenhárom régióból hatban végzett az élen, a második fordulóra azonban a szocialisták több jelöltjüket is visszaléptették, és a jobbközép Köztársaságiakra való szavazásra biztatták híveiket, így a Nemzeti Front végül egyetlen régió irányítását sem nyerte meg. Ausztriában sem voltak parlamenti választások az idén, a tavasszal azonban a burgenlandi és stájerországi, az ősszel pedig a felső-ausztriai és bécsi tartományi voksoláson is történetének legjobb eredményét érte el az Osztrák Szabadságpárt, miközben az országosan kormányzó néppárt és a szociáldemokraták mindenhol gyengültek. Heinz-Christian Strache pártja Burgenlandban a szociáldemokratákkal, Felső-Ausztriában pedig a néppárttal lépett koalícióra.
„London nem lehet kerékkötő”
Angela Merkel bajor szövetségese, a CSU támogatni fogja David Cameront, ha rá akar mutatni az unió gyengeségeire, mert „jobb Európát” akarnak, de „nem brit Európát” – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt bajor EP-frakcióvezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Cameron január elején részt vesz egy CSU-konferencián. Weber szerint a brit kormányfő elsősorban egységes piacnak tekinti az EU-t, míg a CSU politikai közösségnek is, „életbiztosításnak a globalizáció korában”. A politikus szerint nem lehet megengedni, hogy Nagy-Britannia legyen a kerékkötő, ha a többi tagállam szorosabb együttműködésre törekedne. „Ha Európa gyengébb lesz a most megvitatott reformok elfogadása után, akkor nehéz lesz tovább is közös úton haladni Londonnal” – jegyezte meg.
Washington büntetheti Varsót
Andrzej Duda lengyel államfő aláírta az alkotmánybíróságot érintő törvénymódosítást, s ezzel figyelmen kívül hagyta az Európai Bizottság aggályait – mutatott rá az EUobserver uniós portál. Karácsony előtt Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke levélben fordult Varsóhoz, a holland politikus szerint a törvénymódosítás az alkotmánybíróság „integritását és stabilitását” veszélyezteti. Szóvivője közölte, a bizottság január 13-án tanácskozik Lengyelországról. Az ellenzéket is dühíti a törvénymódosítás, Grzegorz Schetyna volt külügyminiszter – a leváltott Polgári Platform politikusa – a RadioZetnek úgy nyilatkozott, „aggasztó jelzéseket” kap az Egyesült Államokból arról, hogy lemondhatják a júliusi varsói NATO-csúcsot, így büntetve a kormányzó Jog és Igazságosságot.