Külföld

Veszélyes precedenst teremthet a Székely Mikó visszaállamosítása

Nemcsak a negyvenes évek végén elvett egyházi ingatlanok restitúciója állt le Romániában, de a csütörtöki döntéssel visszafordulni látszik a folyamat

Nagy hullámokat kavart a Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása: tiltakozott a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, Strasbourghoz fordult az érintett egyház, és a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint is veszélyes precedenst teremthet a csütörtöki döntés.

Nem érte váratlanul az anyaországiakat és az erdélyi magyar érintetteket, hogy a román legfelső bíróság csütörtökön jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek visszaszolgáltatását. A magyar fellebbezést megalapozatlannak találták, így az egyháztól 1948-ban elvett, majd 2002-ben visszaadott épületet most újraállamosították. Az Erdélyi Református Egyházkerület az ítélet napján bejelentette, hogy az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságához fordul, a nemzetpolitikai államtitkárság pedig közleményben állt ki a Székely Mikó Kollégium mellett. Utóbbi vezetői veszélyes precedensnek nevezték az ítéletet, amely a többi egyházi ingatlan restitúcióját is veszélyeztetheti.

Potápi Árpád János lapunknak elmondta: ahogy eddig is, továbbra is támogatják az erdélyi református egyház harcát jogos tulajdonáért, és bátorítják azon törekvésüket, hogy a megfelelő uniós fellebbviteli fórumokhoz és az Egyesült Államok kormányához forduljanak az üggyel. A román restitúció megbicsaklásához kapcsolódóan hozzátette: mielőtt Románia bekerült az EU-ba, minden követelménynek igyekezett megfelelni, azóta azonban gyorsan felejt.

Lapunknak Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa elmondta, megfigyelhető egyrészt a visszaszolgáltatások leállítása, másrészt pedig az egyszer már visszaadott ingatlanokkal kapcsolatos perújrafelvételek. Ilyen szempontból tényleg veszélyes precedenst teremthet a Székely Mikó Kollégium ügye, valóban sérül a jogállamiság, de talán még nem kell tömegesen és automatikusan induló perektől tartani. Ugyanakkor érthetők a félelmek például a marosvásárhelyi líceum részéről is, amely szintén restitúciós eljárásban kapta vissza az épületét – tette hozzá.

A vásárhelyi iskoláért folytatott küzdelemből ismert Magyar Szülők Szövetségét vezető szülő, Csíky Csengele lapunknak azt mondta, döbbenetes, ami a Székelyföldön zajlik a zászlóügyektől az iskolaügyekig, és nehézkes az igazság bizonyítása, mert 1989 előtt Bukarest igyekezett minden egyházi adattárat felszámolni, ugyanakkor a kollégium ügye azt mutatja, hogy „ebben az országban mindenre van törvény, és semmire sincs”. Mindenki várja, hogy lemenjenek a centenáriumi ünnepségek, talán akkor véget ér ez a rémálom – fogalmazott.


Röviden

A székely hadosztály megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség nyitóprogramján vett részt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Csíkszeredán. A politikus ezután Gyergyószentmiklóson átadta a Fogarasy Mihály Műszaki Líceumban az államtitkárság támogatásával megvalósult fejlesztéseket.

Nagy-magyarországos pólós fiatalokra vadászna a román rendőrség. A hatóságok azonosítani akarják azokat, akik az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) gyergyószentmiklósi ifjúsági táborában ilyen felsőruházatot viseltek vagy Árpád-sávos zászlót lobogtattak. A rendezvényt szervező EMI elnöke, Sorbán Attila Örs megfélemlítési kísérletnek nevezte a próbálkozást, és közölte: „Nagy-Magyarország létezése letagadhatatlan történelmi tény, és az Árpád-sávos zászlót éppen annyira lehet xenofób jelképnek tekinteni, mint például az amerikai zászlót.”

Felszólította Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Viorica Dancila román miniszterelnököt, hogy a 2019-es román soros EU-elnökség idején támogassa az európai identitású politika létrejöttét. A politikus emellett közölte: a Minority SafePack polgári kezdeményezés bizonyítja, hogy jogos igény van egy nemzeti közösségeket és kisebbségeket védő norma kidolgozására, és nincs akadálya annak, hogy ez a román elnökség alatt valósuljon meg.


Bátor csörtetés

Ijesztő dolog ez a román centenárium, még innen, Budapestről is. Hát még erdélyi nemzettársaink számára, akik a centenáriumtól duzzadó keblű, kék-sárga piros pántlikával és pálinkaszaggal felövezett dák atyafiak hőzöngését is el kell hogy viseljék. Akik ráadásként még elvárják a magyaroktól, hogy a nyomorukat okozó hullarablásukat ünnepeljék, akárcsak mi itt, Budapesten évtizedekig április 4-én a szovjet hősöket. Nem egy magyar ismerősömtől hallom, hogy már várja december 1-jét! Csak legyünk már túl rajta, az egész egzecíroztató, terroristázó, iskolaelvevő őrületen. Addig csörtetnek bátran a senkik, és meglapul az igaz ember. (VZ)