Vérfürdő a francia lap szerkesztőségében

5 perces interjú: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő

- Milyen körülményeket kell figyelembe venni a támadással kapcsolatban?

- Franciaországban nyolc százalék a muszlimok aránya, ám bizonyos nagyvárosokban már többségben vannak. Az országban élő muszlimok harmadik-negyedik generációja nem akar és nem tud integrálódni a társadalomba. Európában erősödni fog az a nézet, hogy a muszlimokat ki kell telepíteni. Svédországban például négy százalék az arányuk, ám ők követik el a bűncselekmények 77 százalékát. De érintett Hollandia, Dánia, Németország is, utóbbiban egyre több támogatója van az iszlamizáció-ellenes Pegida mozgalomnak, amely éppen Szászországban a legerősebb, ahol 0,1 százalék a muszlimok aránya. A francia politika előbb bombázta Líbiát, előbb szálltak fel a gépek, mint hogy az ENSZ BT határozata megszületett volna. Ott vannak a mali polgárháborúban és kérték, hogy bombázhassák Szíriát, valamint részt vesznek az Iszlám Állam elleni háborúban is. Az aktív francia arabpolitikára ilyen terrorválasz érkezett.

- Lesznek egész Európára kiterjedő következményei a merényletnek? Milyen lépések várhatók a hatóságoktól?

- Az európai titkosszolgálatok egyre aktívabban cserélnek egymás között információt, és a franciák minden adatot be fognak kérni a társszervektől. Nyilvánvalóan presztízskérdést csinálnak abból, hogy elkapják és megbüntessék a terroristákat. Az alaphelyzet azonban nem változik: Európa az elmúlt években nem tudott egyértelműen jó választ adni az arab változásokra. Az uniónak el kell gondolkodnia az eseményeken, különben általánosságban meg fog nőni az idegenellenesség , azon belül az iszlámellenesség.

- Hogyan dolgozza fel a merénylet okozta sokkot a francia politika?

- A francia államfő abból indul ki, hogy ha felszámolja a terrorcsoportot, akkor a pozíciói erősödnek.
A jobboldali ellenzék pedig azzal érvel, hogy a vezetés gyenge, hiszen egy védett objektum ellen ilyen terrorcselekményt lehetett elkövetni.

5 perces interjú: Szabó László kommunikációs szakértő

- Miért pont a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap került a támadók célkeresztjébe?

- Mindenekelőtt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy gyáva, alattomos terrorcselekménynek lehettünk szemtanúi, amelyet nyilvánvalóan csak elítélni lehet. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a Carlie Hebdo esetében olyan szerkesztőségről van szó, amely a Franciaországban kultikus hagyományokkal bíró képregénykultúra egyik bástyája. Ezek a támadások tehát nem csupán arról szólnak, hogy a terroristák bosszút akarnak állni valami múltban történt dolog miatt. Ezek inszcenált, azaz megrendezett médiaesemények, olyan elemekkel teletűzdelve, amelyekkel az elkövetők felhívják magukra a világ figyelmét.

- Ehhez hasonló eszközöket használt az Iszlám Állam az újságírók lefejezéséről közzétett videóval?

- Pontosan ugyanarra a stratégiára épül a tegnapi támadás is. Az Iszlám Államnál is láthattuk, hogy a lefejezést bemutató filmeket több részletben tették közzé, akár egy sorozatot. Ezzel elérték azt a hatást, amelyen a filmipar is alapszik: a néző már várja, mi fog történni a végén, és retteg a szörnyű befejezéstől. A dzsihádisták rendkívül kifinomultan és professzionálisan használják az internetet agresszív propagandájuk közvetítésére, emiatt váltak nagyon hamar az egyik „legrettegettebb” ellenséggé.

- Milyen cél állhatott a párizsi szerkesztőség megtámadása mögött?

- A merénylettel a feltehetően dzsihádista támadók elérték, hogy ne pusztán azok közvetlen környezetére hassanak, akiket korábban kivégeztek. Egy ilyen professzionálisan megtervezett, látványos médiaesemény által közvetített borzalom ugyanis a média egész világának szól. A valószínűsíthető cél az lehetett, hogy elriasszák az újságírókat attól, hogy az iszlámmal foglakozzanak, különösen olyan hangnemben, amilyet a hetilap sokszor megengedett magának a szatíra műfaján belül. Megfélemlítés és példastatuálás áll tehát az ilyesfajta médiaesemények hátterében, más kérdés, hogy az emberi természetből a menekülés helyett pont a fokozott érdeklődést váltja ki.