Verbális ámokfutás: visszaütött a hazánk elleni provokáció

Támogatókra nem, bírálókra annál inkább talált a luxemburgi külügyminiszter, aki úgy nyilatkozott kedden, hogy ki kellene zárni hazánkat az EU-ból a migrációs politikája miatt. Jean Asselborn tegnap már több interjúban is magyarázta szavait, a Die Weltnek azt mondta, „nem egy nép vagy egy ország ellen” akart felszólalni, félti az Európai Uniót, kijelentését ébresztőnek szánta. A Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak úgy fogalmazott, a kvótareferendum plakátkampányával „propagandisztikus hisztéria tört ki Magyarországon”.

„Ostobaság Magyarország uniós tagságának megvonásáról beszélni” – mondta a ZDF-nek tegnap Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. A német szocialista politikus Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter bírálatát érzelmileg érthetőnek tartja, azért mégis felvetődik, hogy „hogyan akarjuk kizárni Magyarországot, amikor azt sem tudjuk, hogy a briteknek miként kellene távoz­niuk”. Schulz a Die Weltnek is adott interjút, amiben arról beszélt, hogy szerinte „néhány ország csak venni akar, de semmit nem akar adni”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Schulz ezen interjújára és Asselborn magyarázkodására is reagált. A tárcavezető szerint a luxemburgi miniszter aljas támadást indított hazánk ellen, hiába is tagadja. Megjegyezte, Asselbornt és Schulzot nem érdeklik a magyar emberek, és valójában sem a demokrácia, sem a jogállam, csak az, hogy minél több illegális bevándorló jusson Európába. Hozzátette: azt állítják, hogy „bárki bármit mondhat, de, ha valaki nem azt mondja, amit ők, kirekesztik, megbélyegzik”. Szijjártó egy korábbi sértésre is reagált. Az Origo cikke szerint levélben fordult Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárhoz, miután Zeid al-Husszein emberi jogi főbiztos lényegében az Iszlám Állam ideológiájával állított párhuzamba általa populistának tartott politikusokat, köztük Orbán Viktort. Szijjártó szerint a jordániai főbiztos alkalmatlan pozíciójának betöltésére.

A luxemburgi bírálat szóba került Berlinben is, ahol Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke tárgyalt konzervatív kormánypárti politikusokkal. Franz Josef Jung, a CDU/CSU Bundestag-frakcióvezetője szerint Asselborn már alighanem belátta, hogy hibát követett el, hiszen a kijelentése „teljesen kontraproduktív”. Hangsúlyozta, biztosítani kell az uniós külső határok védelmét, mindaddig pedig a belső határokat kell ellenőrizni. Gulyás óriási előrelépésnek nevezte, hogy már a német kormány is „első számú prioritásként” kezeli a határvédelmet, úgy vélekedett, ebben hazánk „mutatott jó példát”. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztere a Deutschlandfunknak azt mondta, Asselborn „jelentéktelen” szavai csak azt mutatják, hogy „mennyire tanácstalanok azok, akik az európai politikát akarják ma megtestesíteni”.

Nagy visszhangot kapott a német sajtóban a luxemburgi kritika, a Bild „verbális ámokfutásnak” nevezte Asselborn szavait, a TAZ arra mutatott rá, hogy Orbán Viktor migrá­ciós politikája már a fősodrot jelenti, így
„a történelem mellette áll”.

A kritikákra reagált Gerhard Zapfl nickelsdorfi polgármester is, aki a Focusnak úgy nyilatkozott, csak hálás lehet Orbán Viktornak, mivel a magyar kormányfő „kerítése nélkül” elhúzódott volna a káosz az osztrák-magyar határ menti településen, és Orbán egyébként is „csak azt tette, amit a törvény előír”.