Külföld
Varsónak minta lehet Budapest
Pragmatizmust javasolnak a Nézőpont Intézetnél
Mit tanulhat Kaczynski Orbántól? – az új lengyel kormány első száz napja című tanulmányában hat szempont szerint hasonlította össze a Nézőpont Intézet a lengyel nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság-kormány – Jaroslaw Kaczynski a párt elnöke, Beata Szydlo pedig a kormányfő – helyzetét a magyar vezetésével. Az elemzés a nemzeti önállóság kérdésére, az alkotmánybíráskodás új szerepére, a választási rendszer stabilitására, a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra, az igazságos közteherviselésre, valamint a pragmatikus, kétoldalú és a V4-es kapcsolatokra tér ki.
A tanulmány szerint politikai és gazdasági értelemben is fontos a két kormánynak a mozgástér növelése, ami ugyanakkor nem jelenti eltávolodásukat a nyugati érték- és érdekközösségtől. Mind Varsó, mind Budapest azt akarja, hogy ne alkalmazzanak vele szemben kettős mércét, hanem ismerjék el egyenrangú partnernek. Mindennek a bevándorlásügyben kialakított egység fenntartása vagy az Európai Unió jövőjéről szóló vita kapcsán kiemelt jelentősége van – jegyezték meg. Ahhoz, hogy Varsó sikeresen kezelje az uniós kritikákat, sőt belpolitikai értelemben profitálni tudjon azokból, magyar mintára pragmatikus tárgyalókészséget kell mutatnia a megalapozott bírálatokkal szemben.
A stabil kormányzáshoz a Nézőpont Intézet szerint magától értetődik a lengyel választási rendszer újraszabályozása. „A kormányzati stabilitás fontos záloga volt hazánkban a politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok rendezéséhez szükséges több jelentős kormányzati lépés” – magyarázták. „Ami a nemzetgazdaság megerősítését illeti: az igazságosabb közteherviselés, a hatékonyabb adórendszer és növekedésorientált intézkedések alapja hazánkban a stabil államháztartási környezet megteremtése volt” – emlékeztet az elemzés.
Az új lengyel kormánynak – az Orbán-kabinethez hasonlóan – érdemes nyitnia az eurázsiai és a keleti gazdasági térség felé a tanulmány szerint. „Mindez pragmatikus, és nem ideo-lógiai vagy politikai közeledést jelentene, ráadásul a nyugati országok mindegyike aktív kapcsolatokat ápol e térségek gazdaságaival. A kétoldalú kapcsolatokban az egyensúlyra törekvés célja, hogy a régió hosszú távon is megőrizze gazdasági dinamizmusát, Európa erejét is növelve ezáltal az átalakuló globális gazdasági versenyben” – hangsúlyozták.