Varsó a régiónk szuverenitását félti

Kétnapos ülést kezd ma az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács. A mai napon mind a huszonnyolc tagország részt vesz a tanácskozásokon, Nagy-Britannia azonban holnap már nem. Először Antonio Tajanival, az Európai Parlament néppárti elnökével tanácskoznak, majd megválasztják a tanács elnökét, később pedig a migráció, a gazdaság, a munkahelyteremtés, a versenyképesség, a közös védelem- és biztonságpolitika, az európai ügyészség létrehozásának kérdése, valamint a nyugat-balkáni instabilitás is szóba kerül. Pénteken a huszonhetek informális tanácskozást tartanak az unió jövőjéről, valamint egyeztetnek az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett március végi római csúcstalálkozó előkészítéséről. Várhatóan vita lesz a migráció mellett az európai projekt újraindításáról szóló nyilatkozat tartalmáról, amelyet a római találkozón fogadnának el. Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország például a többsebességes Európa gondolatát támogatja, a közép- és kelet-európai tagállamok azonban ezt hevesen ellenzik. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter tegnap óva intett a kétsebességes Európa tervétől, a „kemény mag” intézményesítése ugyanis lerombolná az uniót. Sigmar Gabriel német külügyminiszter szerint pedig Európában már ma is többsebességes integráció létezik, arra viszont vigyázni kell, hogy a különbségek ne legyenek túl nagyok.

Az Európai Néppárthoz tartozó lengyel Polgári Platform (PO) politikusának, Donald Tusknak nincs mitől tartania. Megválasztásához nem konszenzus kell ugyanis, hanem az, hogy a vezetők legalább 72 százaléka megszavazza valamelyik jelöltet, továbbá a támogató kormányfők által képviselt országok lakossága kitegye a teljes uniós népesség minimum 65 százalékát. A lapokat Varsó kavarta meg, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) vezetősége ugyanis már egy ideje egyértelműsítette, nem fogják támogatni az előző parlamenti választást elvesztett PO politikusát. Varsó a múlt hét végén bejelentette, hogy Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt jelöli az Európai Tanács élére. A helyzetben egyébként is kódolt konfliktust – a lengyel sajtó szerint – „mesteri fogásával” fokozta Varsó, hiszen Saryusz-Wolski a PO politikusa. Legalábbis csak az volt, mivel a bejelentés másnapján kizárták a pártból, hétfőn pedig lemondott néppárti frakciótagságáról is, igaz, Manfred Weber frakcióvezető már jelezte, hogy egyébként is kizárták volna, ha nem áll el a jelöltségtől. Tegnap az Európai Unió máltai elnöksége ugyanakkor azt közölte, nem hívják meg Saryusz-Wolskit a csütörtöki uniós csúcstalálkozóra. Ennek oka, hogy egyes vezetők ellenezték a meghívását, amihez viszont valamennyi államfő beleegyezésére szükség lenne.

Beata Szydlo lengyel kormányfő tegnap újra arra kérte az EU vezetőit, ne válasszák újra Tuskot. Szydlo azzal vádolta meg a volt liberális lengyel kormányfőt, hogy „nagyon súlyosan megsértette” a tisztség betöltéséhez szükséges „politikai semlegességet”, és „személyesen beavatkozott” az országában zajló politikai konfliktusba. Ryszard Legutko PiS-es EP-képviselő az MTI-nek azt mondta, kollégája megválasztásának tétje a „közép-európai országok szuverenitása”, mivel ma „a nagy európai játékosok” nem hallgatják meg a régió véleményét.

Frankfurter Allgemeine Zeitung, Németország
Nem ideális, de legitim a magyar válasz

A magyar menekültügyi szabályozás nem ideális válasz a menekültkérdésre, mert európai válaszra van szükség, de legitim, mert nincs európai válasz. Viszont egyáltalán nem legitim egy másik gyakorlat, amelyet Magyarország szemére vetnek: az illegális határsértők bántalmazása. A kormány ezt vitatja, de nem járul hozzá ahhoz, hogy független vizsgálattal tisztázzák a helyzetet, az az állítás pedig, miszerint a vizsgálatra nincs is lehetőség, mert a hivatalos jegyzőkönyvekben nincs szó bántalmazásokról, cinikus, és azt a gyanút erősíti, hogy semmiképpen nem véletlen túlkapásokról van szó.

Der Standard, Ausztria
Az éllovas populizmusa

A balkáni útvonal egy évvel ezelőtti lezárása óta erősen visszaesett az innen érkező menekültek száma. Azonban ez nem akadályozza meg Orbánt abban, hogy továbbra is populista hangulatot keltsen. Orbán olyan éllovasként tekint magára, akit – reményei szerint – előbb vagy utóbb követni fognak a többiek.

Die Welt, Németország
Orbán Viktor mégsem Mefisztó

Angela Merkel német kancellár ugyan soha nem ismerné el, de régen belátta már, hogy politikája és néhány kijelentése bár jó szándékú, de átgondolatlan és ezért végzetes volt. Ha nem így lenne, jelenlegi politikáját nem a kitoloncolás, a megfélemlítés és a visszautasítás hármassága alkotná, de erről nem szívesen beszél a kancellár és pártja, különben be kellene ismerniük, hogy Orbán Viktor, a budapesti Mefisztó valójában nem a pokol fejedelme volt, amikor lezárta a magyar határt, és ezzel végeredményben a balkáni migrációs útvonalat is. Név nélkül, nem nyilvánosan nyilatkozva a német kormánypártok csaknem valamennyi politikusa elismeri, hogy ésszerű döntés volt a magyar miniszterelnök részéről Közép-Európa kapuját lezárni, amit érdemes szem előtt tartani, ha a jogi határzár szigorításával kapcsolatban ismét kitör a felháborodás. Lehet, hogy a magyarok egyszerűen őszintébbek, mint a német kormány?

Libération, Franciaország
Nyílt szembefordulás Brüsszellel

Magyarország fityiszt mutat az Európai Uniónak. 2013-ban az EU, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Emberi Jogok Európai Bírósága nyomására Orbán Viktor lemondott a menedékkérők elzárásáról, de most mégis kitart mellette. A miniszterelnök is elismerte néhány hete, hogy a szöveg nyíltan az EU ellen irányul. Az új szabályozással a menedékkérők határozatlan időre tranzitzónába kerülnek, ahol szögesdróttal körbevett konténerekben, szabadtéri börtönökben szállásolják el őket.