Külföld
„Van kémia Orbán és Trump között”
Schmidt Mária: Jelenleg a választott és a nem választott szereplők közti „meccs” zajlik, az amerikai elnökre is ez a harc vár
Mi az a trumpizmus? címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Terror Háza Múzeumban (THM) a XXI. Század Intézet. Schmidt Mária, a THM igazgatója már a beszélgetés elején a „jelenség” szót használta Donald Trumpra. Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója felhívta a figyelmet, hogy Trump egy új korszak első elnöke, és a Trump-jelenség megértéséhez az új korszakot is meg kell érteni. Gyarmati szerint az eddigi demokratikus kormányzás megváltozott, mert a véleményformáló elitet ma úgy hívják: Twitter, Facebook, és a sajtótermékeket csak azok olvassák, akik amúgy is egyetértenek a lap által képviselt véleménnyel. A jövő korszak legnagyobb gondja az iszlám fundamentalizmus, mert nem kezelhető és nem fog elmúlni, így segítene, ha Európa felébredne – mondta a szakértő.
Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója szerint „elnöki pozícióból folytatott konzervatív lázadás”, amit Trump csinál, és úgy gondolja, hogy a semmitmondó „plasztikpolitikusok” utáni világba léptünk. Orbán Balázs kiemelte azt is, hogy az elnök tanácsadóinak írásaiból látszik: inkább civilizációs konfliktusokban gondolkoznak, és a törésvonalakat a keresztény–kínai–iszlám tömbök mentén látják.
Patrick Egan politikai tanácsadó, a FWD Affairs vezetője elmondta, vita van Amerikában arról, hogy a multikulturális demokrácia működhet-e, és szerinte Hillary Clintonnak nem volt erre válasza. Ehhez Schmidt Mária hozzátette: az elit bezárkózott a világába, és eltévesztette az utat a valósághoz, ami nemcsak Clintonra igaz, de a republikánus elitre is, hiszen Trump nem a pártból nőtt ki, hanem „ráugrott” és elfoglalta. Egan felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvényben szerepel a „Make Hungary Great Again” jelszó, és úgy gondolja, Magyarországon hasonló folyamatok zajlanak, mint az Egyesült Államokban.
Orbán Balázs a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök kapcsolatáról azt mondta, szerinte a telefonbeszélgetésükből kiderült: „van kémia a két vezető között”, és abban a helyzetben vagyunk, hogy már az előző amerikai kormánynál is megjelentünk belpolitikai témaként (mint gonosz erő, diktátorok), és ez akár az új kormánynál is sikerülhet, de most pozitív kontextusban: mi lehetünk a „tökös Európát védő kerítésépítő, keresztény nemzet”. Magyarországról úgy tűnik, az Egyesült Államok külpolitikai gépezet, de valójában egy olyan rendszer, ahol fontosabbak a belpolitikai történések. Ha ügyesen csináljuk, akkor ez egy lehetőség, amiből tőkét lehet kovácsolni – összegezte a gondolatot Orbán Balázs.
Schmidt Mária azt mondta, szerinte jelenleg a választott és a nem választott szereplők közötti „meccs” zajlik, és Trump harca lesz, hogy visszavegyék a választott politikusok a politikai mozgásteret. A globalizáció nem olyan veszélyes, mint gondoljuk, de tudomásul kell venni, hogy más feladatokat ró ránk, másként kell a világhoz hozzáállni, és új válaszokat igényelnek a kérdések – mondta Schmidt Mária, majd azzal a gondolattal zárta a beszélgetést, hogy „a történelem és a konfliktusok nem biztos, hogy kivárják, amíg kényelmesen gondolkozunk” és látnunk kell, hogy „mint mindenki más: mi is csak magunkra számíthatunk”.
Röviden
Aszad üdvözli a beutazási tilalmat
- A washingtoni kormányzat nyilvánvalóvá fogja tenni, hogy az Egyesült Államok többé nem érdekelt az európai integráció mostani formájában – írta szerdán a The Parliament Magazine európai ügyekkel foglalkozó szaklapban Ted Malloch, aki sajtóhírek szerint Donald Trump amerikai elnök Európai Unióba delegált nagykövetjelöltje lehet. A közgazdász úgy véli, elő kell segíteni az EU „szocialista, protekcionista” elmozdulásának visszafordítását, és bár nem tartja kívánatosnak az európai integráció azonnali felbomlását, Malloch sürgette, hogy bocsássák népszavazásra az uniós tagság kérdését az EU minden országában.
- Az amerikai képviselőház két bizottságának republikánus elnökei a legfőbb ügyészhez írt levélben követeltek vizsgálatot szerdán a Michael Flynn lemondása kapcsán a sajtónak történt kiszivárogtatások miatt. A levelet Jason Chaffetz, a kormányzati reformokkal foglalkozó bizottság elnöke és Bob Goodlatte, a képviselőház igazságügyi bizottságának vezetője írta. Az NBC televízió azt közölte, a két politikus úgy gondolja, hogy az üggyel kapcsolatban megjelent hírek egy része vélhetően titkosított információk kiszivárogtatásának tulajdonítható.
- A Háárec című izraeli napilap által csütörtökön megkérdezett szakértők szerint hosszabb távon visszakerül majd a napirendre a kétállami megoldás, mert az arab államok feltételei között szerepel Izrael Ciszjordániából való kivonulása és az önálló palesztin állam, így Benjamin Netanjahu és Donald Trump hiába tartja lehetségesnek akár az egyállami megoldást, arra alapozva nem lehet békésen rendezni az iz-
raeli–palesztin konfliktust – írták a szakértők.
- Bassár el-Aszad szíriai elnök kijelentette, hogy Donald Trump bevándorlást korlátozó rendelete a nyugati világba igyekvő terroristák, nem pedig az egyszerű emberek ellen készült – írta a TASZSZ orosz hírügynökség. Aszad ugyanakkor felszólította az amerikai elnököt és a nyugati vezetőket, hogy szüntessék meg az embargót és hagyjanak fel a terroristák támogatásával.
- A CNN hírtelevízió egy védelmi tisztviselőre hivatkozva közölte, a Védelmi Minisztérium lehet, hogy javasolni fogja az elnöknek, hogy küldjön szárazföldi csapatokat Szíriába. Az elnök korábban utasította a minisztériumot, hogy a hónap végéig álljon elő javaslatokkal az Iszlám Állam legyőzéséhez.