Külföld

Változtatnának Angela Merkel csődpolitikáján

Meg kell vizsgálni, mit tehetünk azért, hogy ne forduljon elő olyasmi, mint 2015-ben, a bevándorlási válság csúcspontján – jelentette ki Annegret Kramp-Karrenbauer

Mindenképpen el akarja kerülni Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, hogy megismétlődjön a migrációs válság 2015-ös tetőzése, ezért változtatna a német menekültpolitikán. Ennek első lépéseként munkacsoportok részvételével tartottak kétnapos tanácskozást Berlinben.

Kramp-Karrenbauer
Előrelépésről beszéltek, de Kramp-Karrenbauer zárt testbeszéde másról árulkodik (Fotó: AFP/ Kay Nietfeld)

Angela Merkel kancellár közreműködése nélkül kezdődött meg vasárnap este Berlinben a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tanácskozása a 2015 óta követett menekültügyi politika tapasztalatairól. Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke a kétnapos rendezvényt megnyitó köszöntőjében az MTI híradása szerint a menekültválság kirobbanására utalva hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, mit sikerült elérni, és mit kell tenni még azért, hogy „ne forduljon elő többé olyasmi, mint 2015-ben”. A dpa hírügynökség azt írta, a politikus beszélt arról is, hogy olyan németországi menekültpolitikára van szükség, amely nem ássa alá az Európai Unió egységét.

A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter kiemelte, hogy jelentős előrelépés történt, ezt jelzi, hogy tavaly mintegy 185 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet, ami jóval elmarad a szövetségi kormány által felső határként megjelölt 220 ezertől. Hozzátette, hogy van még min javítani, „erős államot” kell építeni, amely következetesen ellenőrzi, ki lép be a területére, és az EU külső határainak védelmét is fokozni kell.

A tanácskozáson négy munkacsoportban, tudósok, intézmények – például a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BAMF) – szakértői és CDU-s szakpolitikusok részvételével tekintenek át témákat, köztük az EU-s menekültügyi rendszer és a külső határ védelme fejlesztésének ügyét. A munkacsoportok ajánlásokat dolgoznak ki a CDU számára.

A vasárnap esti bevezető rendezvényen Egbert Jahn, a mannheimi egyetem politológusa hangsúlyozta: illúzió, hogy a következő évtizedekben sikerül leküzdeni a menekülésre kényszerítő okokat, ezért a menekültpolitika éppen úgy állandó része lesz az európai országok politikájának, mint az egészségügyi vagy az oktatási politika. Ennek tudatában érdemes formálni a jövőbeli irányvonalat, és azt is tudomásul kell venni, hogy mindig többen akarnak majd bejutni Európába, mint amennyi embert a földrész országai be akarnak fogadni – mondta.

Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője elmondta, a menekültügyi gondok megoldásában az EU és Törökország közöttihez hasonló együttműködésre van szükség más országokkal is.


Röviden

Populista előretöréstől tart az Európai Parlamentben az esedékes választások nyomán
a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű berlini elemzőközpont. Erről úgy írnak, hogy a képviselői helyek egyharmadát is megszerezhetik a „nemzetek Európájának” eszméjét preferáló, nacionalista, EU-ellenes pártok, amelyek blokkoló kisebbséget alkothatnak az EP-ben, „helyrehozhatatlan károkat okozva az uniós kereskedelem-, biztonság- és védelempolitika területén”.

Sikertelen volt az a milánói program, amelynek keretében munkalehetőséget ajánlottak fel a városba települő, főként fekete-afrikai bevándorlóknak – írta meg az Il Giornale olasz lap. Mint közölték, a Menekült és Menedékkérők Védelméért Programra az elmúlt években 15 millió eurót különítettek el, amelyből többek között tanfolyamokat akartak indítani a bevándorlóknak. Az adatokból kiderült, hogy az évek során mindössze 414 bevándorlónak találtak munkát, közülük 162-en gyakornokok voltak, és kevesebb mint negyven százalékuk tudott elhelyezkedni.