Külföld
Valls is kiszorítaná a migránsokat
A német jogi környezet mágnesként vonzza a menekülteket Berlin uniós biztosa szerint – Merkel kancellár tovább védi a kvótát
A schengeni rendszer továbbfejlesztéséről beszélt tegnap a Bundestagban Angela Merkel német kancellár, hangsúlyozva, hogy a belső határőrizet nélküli övezet fenntartásához szerinte elengedhetetlen a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló állandó, „szolidáris” mechanizmus. A konzervatív politikus szerint bizalmi alapon az övezet határán fekvő tagországokra bízták a határ-
őrizet feladatát, ám nem tették meg „az utolsó lépést”, azaz nem gondolták végig, hogyan kell eljárni válsághelyzetben, amikor ezek a külső határok nyomás alá kerülnek. A menekültválság „globális probléma”, amelyet nem lehet „bezárkózással” kezelni – hangoztatta Merkel.
A kancellár ismét saját pártja egy prominensétől kapott támadást. Günther Oettinger német uniós biztos a Handelsblattnak azt mondta, „a német menekültjog mágnesként vonzza a menekülteket”. Az uniós biztos szerint „a menekültjog újrarendezéséhez módosítani kell az alaptörvényt”, amíg ez nem történik meg, addig az áradatot csak a Törökországban és a térség más országaiban működő menekülttáborok milliárd eurós nagyságrendű támogatásával lehet fékezni. Nagy viták várhatók a migrációról a CDU decemberi kongresszusán – írta a Handelsblatt.
Szokatlan hangot ütött meg külföldi újságírók előtt Manuel Valls, Franciaország kormányfője. A szocialista politikus szerint az Európai Uniónak ki kell mondania, hogy nincs mód további migránsok fogadására. Valls még arra is utalást tett, hogy a párizsi merényletek legalább két elkövetője Görögországon és Szerbián át menekültként érkezett Nyugat-Európába. Az EU sorsát szerinte az európai határok ellenőrzése dönti el, anélkül ugyanis „a népek azt fogják mondani, le Európával”. Valls hangsúlyozta, az uniónak ahelyett, hogy ellenőrizetlenül engedi be a migránsok ezreit, inkább a Szíriával szomszédos országokkal, Törökországgal, Libanonnal és Jordániával kell megoldást találnia a menekültek ottani befogadására és visszatartására.
Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár tegnap egyetértőleg nyilatkozott arról, hogy a balkáni államok nem engedik be területükre a gazdasági menekülteket. A néppárti politikus azt is hangsúlyozta: a határ menti helyzet hatásosabb kezelésére és jobb ellenőrzésre van szükség. „Ha egy menekült összetépi az utazási dokumentumait, számolnia kell azzal, hogy nem fogadják be” – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a menekültek nem választhatják meg, melyik országban kívánnak letelepedni.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ugyanakkor elítélte a balkáni gyakorlatot, amelynek hatására több ezren rekedtek a görög–macedón határon. A hajóforgalmat ellehetetlenítő rossz görögországi időjárás hatására az elmúlt napokban kevesebb migráns jutott el Macedóniáig, de nemsokára újra tömegekre kell számítani.
Röviden
- A biztonsági szervek adatai szerint Bosznia-Hercegovinában mintegy 3400 „alvó sejt” van, és ezek arra várnak, hogy valamilyen terrorcselekményt hajtsanak végre - jelentette ki Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke. Arra figyelmeztetett, hogy a lakosság arányát tekintve Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból mentek el a legtöbben a szíriai harctérre, hogy a szélsőséges eszmékért harcoljanak.
- A terrorizmus elleni harc jegyében szigorúbb biztonsági intézkedéseket lehetővé tévő törvénymódosítások sorának kidolgozásáról döntött szerdán a szlovák kormány biztonsági kabinetje - jelentette be Robert Fico kormányfő a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján. A törvénymódosítások egyebek mellett a rendőrség, a titkosszolgálatok, valamint a hadsereg hatás- és jogköreinek kiterjesztését és állománybővítését célozzák, emellett terrorcselekmény vizsgálatánál a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveinek is szabadabb kezet adnának.
- Az Iszlám Állam és az al-Kaida versengenek a nemzetközi terrorizmus vezető pozíciójáért - közölte szerdán a szélsőséges vallási rendeleteket megfigyelő egyiptomi vallásjogi testület.
- Az Iszlám Állam vállalta magára a keddi, tizenkét halálos áldozatot követelő tuniszi robbantásos merénylet elkövetését. Egy biztonsági forrás szerint valószínűleg az elnöki őrség egyik tagja robbantotta fel a buszt, amelyre társaival szállt fel, amikor az elnöki palotához készültek.