Üres Faymann fenyegetőzése

„Tekintettel az uniós jogra, de a már elfogadott, 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretre is, az nyilvánvalóan nonszensz, hogy megítélt uniós forrásoktól utólag, politikai alapon fosszanak meg tagállamokat, tehát Faymann kijelentéseinek nincs jogi alapja. Arra van lehetőség, hogy a kvótarendszerhez társított pluszpénzeket elzárják a migránsokat be nem fogadó országok elől, de ez elfogadható ár lehet az érintetteknek. Másrészről az látszik, hogy a kvótázásban részt vevő államok sem fognak nagyon a pénzükhöz jutni, mivel a kijelölt 120 ezer főből eddig csak pár száz áttelepítése valósult meg” – fejtette ki lapunknak Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az Osztrák Szabadságpárt előretörése miatt „szorult helyzetben lévő és az ügyben egyébként kisebbségi véleményt képviselő Faymann részéről ez inkább dacreakció”. Felidézte, a kancellár korábban élesen elítélte a migránsválságra adott magyar válaszokat, miközben azóta Ausztria és több más állam is hasonlóan cselekedett.

A már odaítélt források megvonására a kötelező kvóta elfogadásának függvényében „jelenleg nincs jogi lehetőség” – erősítette meg lapunknak Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az áttelepítési mechanizmus tanácsi döntés, így jogilag kötelező a tagállamokra nézve. Felidézte, hogy csütörtökön Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét is megkérdezték a kancellár javaslatáról, s úgy felelt, nem tartozik a fenyegetések nagy támogatói közé.