Uniós egységre szólít Párizs és Berlin

„Európa csak akkor lehet erős, ha Németország és Franciaország gazdasága is fejlődik” – mondta Angela Merkel német kancellár, miután Bernard Cazeneuve francia kormányfővel egyeztetett Berlinben. Kiemelte, a két országnak továbbra is együtt kell alkotnia az „európai törekvések motorját”. Felidézte, Cazeneuve még belügyminiszterként egy sor kezdeményezést indított el Thomas de Maiziere német tárcavezetővel, amelyek „európai megoldáshoz” vezettek, például európai határrendőrség sem lenne Párizs és Berlin együttműködése nélkül.

A terror elleni küzdelmet is csak a legszorosabb együttműködéssel lehet sikerre vinni – tette hozzá a kancellár. Mint mondta, a gazdasági fellendülésért és a terrorfenyegetés legyőzéséért tett közös erőfeszítések mellett a migrációról és a transzatlanti kapcsolatok alakulásáról is tárgyalnak. Bernard Cazeneuve kiemelte: a „német–francia tengely különösen fontos a mostani nyugtalan időkben, amikor a populisták egyre hangosabbak” nemcsak Európában, hanem az egész világon. A szocialista politikus hozzátette: az euróövezet stabilitásának megőrzése is német–francia „közös kötelesség”, ezért a francia kormány mindenben betartja a szigorú államháztartási politikát és adósságcsökkentést előíró európai stabilitási és növekedési paktum előírásait. Ez „hitelességi kérdés” Párizs számára – mondta.

Eközben Németország egy 500 millió eurós kölcsönről szóló megállapodást írt alá Irakkal, a hitelből az arab ország az Iszlám Állam elleni harcban megrongálódott infrastruktúrát építheti újjá. A kölcsönt még Angela Merkel ígérte meg egy évvel ezelőtt Hajder al-Abádi iraki kormányfőnek. „Segíteni akarunk az iraki kormánynak abban, hogy újjá tudják építeni az ország infrastruktúráját, és az emberek, akik kénytelenek voltak elmenekülni az Iszlám Állam terrorja elől, visszatérhessenek otthonaikba” – közölte Sigmar Gabriel német külügyminiszter. A tárcavezető közleményében kifejtette: Moszul keleti részének visszafoglalása fontos siker volt, és már több tízezer iraki visszatérhetett otthonába, ahogy korábban már más térségekben – Ramádi, Fallúdzsa és Tikrít környékén – is. Gabriel kijelentette, hogy az Iszlám Államot nem lehet kizárólag katonai úton legyőzni. Még több befektetésre van szükség a víz- és energiaellátás, illetve a közlekedési hálózat helyreállítása érdekében – hangsúlyozta a német külügyminiszter, aki nemrég vette át a tárcát párttársától.

---

Elgáncsolnák a tunéziaiak hazatoloncolását a jogvédők

Egy nappal azelőtt, hogy Angela Merkel német kancellár kulcsfontosságú egyeztetést folytatna Berlinben a tunéziai kormányfővel az elutasított menedékkérők visszafogadásáról, sötét képet festett az észak-afrikai országról friss jelentésében az Amnesty International. Tunéziában a 2011-es Arab Tavasz óta iszlamista terroristák több mint száz rendőrrel és katonával, húsz civillel és 59 külföldi turistával végeztek, az országban rendkívüli állapot van érvényben, amióta 2015 novemberében az elnöki őrség tizenkét tagját ölték meg – idézte fel a Deutsche Welle. A nemzetközi jogvédő szervezet azt kifogásolta, hogy bár az ország demokratizálódik, a hatóságok „brutálisan járnak el”, az elmúlt két évben például a terrorellenes erők huszonhárom esetben kínoztak rabokat vagy bántak velük rosszul. Az Amnesty International aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy legalább ötezer emberre vetettek ki kiutazási tilalmat, megelőzendő, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. A német hírportál cikke szerint a jelentés árnyékot vet Merkel tárgyalására is. 

---

Röviden. Dzsihadistát ítéltek börtönre Belgiumban

- Az antwerpeni bíróság hétfőn huszonnyolc év börtönbüntetésre ítélte a 24 éves Hakim Elouassakit. A dzsihadista férfi 2013-ban azzal dicsekedett telefonon a barátnőjének, hogy megölt egy elrabolt síita férfit Szíriában, majd a gyilkosság után visszatért Belgiumba.

- Zágráb teljesíteni akarja a migránsok elosztására irányuló kötelező európai uniós kvótát, de a menekültek csak tranzitországnak tekintik Horvátországot – mondta Vlaho Orepic horvát belügyminiszter a német Deutsche Wellének adott interjúban.

- Tavaly november és december között több mint harminc embert vettek őrizetbe terrorizmus vagy a nemzetbiztonságot érintő egyéb fenyegetések gyanújával a brüsszeli Zaventem repülőtéren – jelentette a De Standaard című belga napilap.

- Szerbia nem akar a migránsok parkolópályájává válni, de azt sem szeretné, ha a balkáni országnak kellene megfizetnie a válság árát – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök hétfőn Belgrádban, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel történt tárgyalása után.