Uniós dilemmák a biztonságunkról

A terrorizmus elleni lehetséges uniós fellépésről rendeztek vitát az Európai Parlament szerdai, brüsszeli „miniplenárisán” – ebben a kérdésben azonban majd csak február 9–12. között, a következő rendes időtartamú, strasbourgi ülésen foglalnak állást. Az Európai Bizottság álláspontját Dimitrisz Avramopulosz ciprusi belügyi biztos ismertette. Mint mondta, növelni kell a rendelkezésre álló eszközök hatékonyságát, koherens válaszra van szükség az uniós intézmények szokásos versengése helyett. „A szabadság és a biztonság egyazon érme két oldala, nem egymással ellentétes célok” – mondta Avramopulosz, utalva a légi utasok adatainak kiadásával kapcsolatos megosztottságra.

Amint azt a brit The Guardian is kiszivárogtatta, a bizottság a légi utasok adatainak rögzítésére szolgáló uniós adatbázis létrehozásáról egyeztet, hogy a terrorelhárítás és biztonság érdekében a hatóságok hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz. Az erről szóló javaslatot 2013-ban az Európai Parlament alapjogi bizottsága a személyiségi jogokra hivatkozva megakadályozta, ezért most, ahogy Avramopulosz is mondta, olyan megoldást keresnek, amely tiszteletben tartja az utasok jogait is. Az Európai Néppárt vezérszónoka, a bajor Monika Hohlmeier a radikalizálódás megelőzését hangsúlyozta, arra kérve kollégáit, hogy a szokásos megosztottság helyett józan ésszel és szolidaritással álljanak hozzá egy mindenkit érintő, súlyos probléma megoldásához.

Gianni Pittella olasz szociáldemokrata frakcióvezető szerint is a meglévő eszközöket kell jobban kihasználni, a mozgás szabadságának aláásása nélkül. Pittella úgy vélte, hogy a légi utasok adatainak regisztere önmagában nem old meg semmit, az adatkezelés kockázata pedig túl nagy.

A liberális Guy Verhofstadt Eurointel néven arra tett javaslatot, hogy a tagállamok osszanak meg egymással több információt, amelyet aztán közösen elemezzenek. „Nem az a gond, hogy nem gyűjtünk elég adatot, hanem, hogy a hatóságok nem osztják meg egymással” – hangsúlyozta a belga politikus.

A radikális baloldal vezérszónoka, Cornelia Ernst azt hangoztatta, hogy a terrorizmus ellen ott kell fellépni, ahol keletkezik, például nem lenne szabad fegyvereket szállítani Irakba vagy Szaúd-Arábiába. A politikus szerint Európában ott jön létre terrorizmus, ahol a társadalmi befogadás csődöt mond. „Tűzzel nem lehet tüzet oltani” – húzta alá a német képviselő. 

A magyar képviselők részéről Morvai Krisztina is szót kapott. A Jobbik EP-képviselője arról beszélt, hogy megdöbbentő, ha ártatlanok esnek áldozatul a terrorizmusnak, ám aki használja az eszét, az látja, hogy az emberek természetes félelme könnyen kihasználható olyan intézkedések bevezetésére, amelyek csökkentik a szabadságukat.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője, Sógor Csaba úgy vélte, hogy meg kell kettőzni a terrorellenes erőfeszítéseket, jobban kell alkalmazni a meglévő szabályokat, de a biztonság növelésének nem szabad veszélyeztetnie a szabadság­jogokat.