Külföld

Uniós csúcspozíciókról döntenek a mai brüsszeli találkozón

Orbán Viktor az európai néppárti és a visegrádi vezetőkkel is egyeztetni fog

Továbbra is a kevés tapasztalattal rendelkező olasz külügyminiszter esélyes az Európai Unió egyik csúcspozíciójára. A tisztségek kiosztása mellett várhatóan az ukrán válságról is egyeztetnek a mai brüsszeli uniós csúcson.

merkel
Angela Merkel és Jean-Claude Juncker már tudhatja, ki ünnepelhet ma este (Fotó: Reuters/Stefanie Loos)

Jean Claude-Juncker európai bizottsági elnök júliusi megválasztása óta folyamatosak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy az Európai Tanács mai ülésén hogyan osztják el az unió legfőbb végrehajtó testületének posztjait. Az úgynevezett csúcspozíciókat, azaz a bizottság, a tanács, a parlament elnöki tisztségét, illetve a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját „csomagban” kezelik Brüsszelben, hiszen a politikai hovatartozás – néppárti vagy szociáldemokrata – mellett a tisztségviselők neme is számít. A néppárti Juncker az Európai Bizottság és a szocialista Martin Schulz az Európai Parlament élén már adott, az uniós „külügyminiszteri” posztra pedig továbbra is az olasz külügyi tárca vezetőjét, Federica Mogherinit tartják a legesélyesebbnek. A diplomáciában tapasztalatlan politikus neve először akkor merült fel, amikor azt rebesgették, hogy a balközép olasz kormányfő, Matteo Renzi ennek a csúcspozíciónak a megszerzésétől tette függővé Juncker támogatását. Mogherinit nem csak tapasztalatlansága miatt bírálják sokan, hanem különösen a balti államok és a lengyelek ágálnak ellene, mondván túl puha álláspontot képvisel Oroszországgal szemben.

Július óta nem kerültek új nevek a kalapba, Mogherini akkor szerezheti meg a külügyi tisztséget, ha a tanács élén Herman Van Rompuyt egy lengyel vagy balti politikus váltja. Komolyan felmerült Donald Tusk lengyel kormányfő, Valdis Dombrovskis korábbi lett és Andrus Ansip volt észt miniszterelnök neve is, valamint a korábban sokak által a bizottság élére szánt dán szociáldemokrata kormányfő Helle Thorning-Schmidt neve is. A tanácsi elnöki megbízatás két és fél évre szól, feladata pedig az állam- és kormányfők üléseinek megszervezése, lebonyolítása, a munka gördülékenységének szavatolása, a konszenzusteremetésre való törekvés. Rompuy megfogalmazása szerint posztját olyan embernek kellene örökölnie, aki háttérbe tudja szorítani a személyiségét, s az egója helyett a kompromisszumkészségét tolja előtérbe. A külügyi főképviselőt pedig – aki jelenleg a brit Catherine Ashton – a bizottság mandátumával megegyező időtartamra, öt évre választják meg, az ő feladata elnökölni a külügyminiszterek tanácsának ülésén, koordinálni és érvényesíteni a közös kül- és biztonságpolitikát.

A pozíciók elosztása mellett napirendre kerül ma az ukrán válság, sőt az Oroszország elleni esetleges újabb szankciók kérdése is, Angela Merkel német kancellár legalábbis a napokban ezt kilátásba helyezte. Hazánkat Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki a csúcs előtt részt vesz a néppárti vezetők találkozóján, majd külön egyeztet a visegrádi országok kormányfőivel is.



Andor: Hisztéria alakult ki a bevándorlási hullám körül
Az Európai Unió nem kényszerít a túlzott nagyvonalúságra, semelyik tagállamnak nem kell szociális szolgáltatást nyújtania olyanoknak, akik nem dolgoznak – jelentette ki az osztrák Die Pressének adott interjúban Andor László. A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos szerint az úgynevezett szociális turizmussal kapcsolatos aggályok, vagyis a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlókkal szembeni aggodalmak valósak, ugyanakkor ha nem az érzelmekről, hanem a számokról van szó, már nem olyan rossz a helyzet. Mint mondta, az uniós munkaerőpiacot elözönlő bevándorlási hullámmal kapcsolatos aggodalmak megalapozatlanok, és sajnálatos hisztéria alakult ki. Példaként említette Nagy-Britanniát, ahol elmondása szerint mesterségesen keltettek konfliktust, hiszen az érveket úgy sorakoztatták, hogy az országot kifelé kormányozzák az unióból. Spanyolországban tízszer több román vagy bolgár munkavállaló dolgozik, mint a szigetországban, mégsem sajnálkoztak emiatt a spanyolok, holott náluk is vannak gondok – tette hozzá.