Ukránosítanák a kisebbségeket

Az előterjesztést több mint harminc képviselő írta alá, köztük a parlament egyik alelnöke, Okszana Sziroid is. A tervezet szerint a parlamentben, az állami rendezvényeken, az állami szervek hivatalos irataiban, továbbá a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél és az államhatáron kötelező az ukrán nyelv használata. Fontos politikai pozíciót pedig csak olyan személy tölthetne be, aki jól beszéli az államnyelvet. A lapokban, a televíziókban és a rádiókban minden tartalomnak ukránul is meg kell jelennie. „Olyan abszurditások is szerepelnek a tervezetben, hogy a nem ukránul előadott színházi darabokat szinkrontolmácsolni kellene” – írja a Kárpáthír portál.

A legnagyobb érvágás mégis az oktatást érné: az óvodától az egyetemig csak ukrán nyelven lehetne tanulni a tárgyakat. A közoktatásban lehetőség lenne a kisebbségi nyelv tanulására, de a felsőoktatásban csak idegen EU-nyelvként lehetne tanulni a magyart. Kineveznének „nyelvcsendőrt” is, aki a szabály ellenőre lenne. Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke a Facebookon arról számolt be, hogy jelenleg több nyelvtörvénytervezet is van a bizottság előtt, és kompromisszumos, elfogadható változatot akarnak a törvényhozás elé terjeszteni.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont egy cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet egyértelműen az orosz nyelv ellen készül, hiszen mint az EU egyik hivatalos nyelvét az írt is lehetne használni a felsőoktatásban, de az oroszt nem.

5 perces interjú: Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

– Milyen védelmet élveznek jelenleg a kisebbségi nyelvhasználati jogok Ukrajnában?

– A nyelvpolitika alapjairól szóló törvényt, amely érvényben van, még az előző parlament fogadta el, s ez széles jogokat biztosított a régiók­ban, igaz, korábban sem tartották be. Legutóbb az év végén parlamenti képviselők egy csoportja megtámadta az alkotmánybíróságon az érvényben lévő nyelvtörvényt, s valószínűleg érvényteleníteni is fogják.

– Mi a helyzet azzal a javaslattal, amelyről most számolt be a kárpátaljai sajtó?

– A napokban beterjesztettek két tervezetet, mindkettő arra irányul, hogy rendkívüli mértékben szűkítse a nemzeti kisebbségek meglévő nyelvi jogait. Ez ellentétes a hatályos alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel is. Látható egy tendencia: az elmúlt években komoly hangulatkeltés folyik a sajtóban, a felsőoktatás és a közszolgálatiság terén is olyan törvényeket fogadtak el, amelyek korlátozzák a nyelvi jogokat. Sajnos van rá esély, hogy meglegyen a tervezetek támogatottsága a parlamentben, de az hihetetlen feszültséget gerjesztene az országban.

– Hogyan tudnak tiltakozni az ilyen tendenciák ellen a magyar érdekvédelmi szervezetek?

– A lehetőségeink korlátozottak, de parlamenti képviselőként fellépek ellene. Az elnökhöz, a kormányfőhöz és az Európa Tanácshoz is fordultunk. A mostani javaslatok nem az ukrajnai válság megoldására és a stabilitás megteremtésére irányulnak. (ŐM)