Külföld
Ukrán szabotázsakció a Krím lakossága ellen
Érvényben maradnak a nyugati büntetőintézkedések Moszkvával szemben
Rendkívüli állapotot vezettek be a hét végén a Krím félszigeten, miután Ukrajna felől megszakadt a terület áramellátása. A TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint a dél-ukrajnai Herszon megyében pénteken felrobbantották a Krímet árammal ellátó távvezetékek oszlopait. A területet az ukrán nacionalista Jobboldali Szektor és a krími tatárok vonták ellenőrzésük alá, és erőszakkal akadályozták munkájukban a vonal helyreállítására érkezett szakembereket. Egy rendőrt megkéseltek. Az ukrán rendőrség és újságírók is számos fotót közöltek az interneten, ezek egyikén egy megrongálódott villanyoszlopon a krími tatárok zászlaja látható.
A Krím félsziget áramellátásáért felelős szolgáltatók rendkívüli ülést tartottak, a helyzet rendezésére minden tartalék energiaforrást bevonnak, beleértve a mobil áramfejlesztőket és a pótlólagos erőműveket. A terület napi energiaigénye 1200 megawatt, ennek csupán a felét képesek helyben előállítani. A kórházak az áramellátásukat saját áramfejlesztőikkel biztosítják. A félsziget nagyvárosában, Szimferopolban, akárcsak a többi városban nem működik az utcai közvilágítás. Rendben üzemel a szimferopoli polgári repülőtér, a várótermekben van villany és fűtés, a légikikötő járatokat indít és fogad. Az orosz RT.com cikke szerint 1,9 millió ember maradt a hét végén részben vagy teljesen áram nélkül.
A Ruptly Tv felvétele szerint Kijevben a Jobb Szektor több száz támogatója gyűlt össze a belügyminisztérium előtt, és a Krím félsziget energiaellátásának teljes blokádját követelték. A kijevi Majdan téren a hét végén az ott kezdődött tüntetések második évfordulóján az összecsapások áldozatai-ra emlékeztek, mások mellett Petro Porosenko államfő részvételével.
Eközben a Reuters brit hírügynökség szombat este egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú európai diplomatára hivatkozva azt írta, nyugati vezetők az Oroszország elleni szankciók újabb féléves meghosszabbításáról egyeztek meg a világ tizenkilenc legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport törökországi csúcstalálkozóján. A döntés annak ellenére született, hogy egyre többen szorgalmazzák, működjenek együtt szorosabban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemben. Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német, David Cameron brit, Matteo Renzi olasz kormányfő, valamint Laurent Fabius francia külügyminiszter, aki Francois Hollande államfőt képviselte a csúcstalálkozón, az Antalyában tartott rendezvény végén tartott rövid megbeszélést. A diplomata azt mondta, a vezetők arra az elhatározásra jutottak, hogy fontos nyomást gyakorolni Oroszországra a tervezett kelet-ukrajnai választások előtt.
Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke a hét végén közleményben üdvözölte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Vlagyimir Putyin orosz államfőnek írt levelében szorgalmazta az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. Megjegyezte, hogy bár a levél valódiságát mind Brüsszel, mind a Kreml megerősítette, a hír elkerülte a nyugati sajtót. Gyöngyösi szerint Juncker elismerte, hogy „az amerikai nyomásra bevezetett szankciós politika nem szolgálja Európa érdekeit”.
Hazánk segíti az árvíz sújtotta Kárpátalját
Megérkezett szombat éjjel Ungvárra a százezer homokzsákot tartalmazó magyar segélyszállítmány, amelyről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója állapodott meg. Az utóbbi napokban lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében gyors áradás kezdődött a kárpátaljai folyókon, a kárt már kétmillió hrivnyára becsülik. (MH)