Külföld
Ukrajna teljes talpra állítása Berlintől függ
Napokon belül eldől, meg lehet-e tartani a Kazahsztán fővárosába tervezett négyoldalú csúcsot, amelyet Porosenko elnök javasolt
Csak a kijevi kormány és az oroszbarát szakadárok tavaly szeptemberi minszki megállapodásának maradéktalan végrehajtása után lehet szó az Oroszország elleni uniós szankciók esetleges feloldásáról – tudósított csütörtökön az MTI Angela Merkelnek az ukrán kormányfővel folytatott berlini megbeszéléséről. Arszenyij Jacenyukkal közösen tartott sajtótájékoztatóján a német kancellár elmondta, hogy a szankciók visszavonásáról akkor lehet szó, ha megszűnik azok kiváltó oka.
A Krím félsziget bekebelezése miatt végrehajtott büntetőintézkedések visszavonására jelenleg „kevés a remény” – fűzte hozzá Angela Merkel. A kancellár szerint a minszki megállapodás lehet a kiinduló tárgyalási alap a kazahsztáni fővárosba, Asztanába tervezett német-ukrán-orosz-francia csúcson. Hozzátette, hogy napokon belül eldől, meg lehet-e tartani a találkozót, amelyre Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén.
Az ukrán kormányfő a tájékoztatón kiemelte, hogy hazájában „hadüzenet nélküli hadiállapot” van, de a kormány ebben a helyzetben is teljes erővel dolgozik a gazdaság talpra állításán. Ehhez egy további „pénzügyi csomagra” van szükség, amelyet azonban Ukrajna „nem ajándékba kér”, és nemcsak azt vállalja, hogy a hitelt rendben törleszti, hanem azt is, hogy átlátható módon használja majd fel. Jacenyuk kiemelte, hogy Kijev után Moszkvának is eleget kell tennie a minszki megállapodásban foglaltaknak, fel kell hagynia a szakadárok támogatásával, és vissza kell rendelnie a válsággócba küldött „banditákat”.
Szerdán késő este a német kancellár még brit kollégájával egyeztetett az Egyesült Királyság uniós tagságának jövőjéről. A megbeszélések után Merkel kijelentette: Németország „nagyon szeretné” Nagy-Britanniát a jövőben is az EU-tagállamok között látni. Ugyanakkor Cameron is azt mondta, nem hiszi, hogy az uniós-brit viszonyrendszer problémáira az lenne a megfelelő válasz, ha Nagy-Britannia kilépne az unióból. London viszont bízik az EU megreformálásában. Időközben kiderült, hogy az Európai Bizottság 1,8 milliárd eurós újabb támogatást nyújt Ukrajnának. Ezt rigai sajtótájékoztatóján jelentette be Jean-Claude Juncker EB-elnök. A közepes futamidejű hitelt az idén és 2016 elején folyósítanák az ukrán gazdaság megsegítésére.