„Ukrajna a végletekig elmegy”

Minőségileg új szintre lépett Kijev magyarellenessége – mondta Magyar Levente (Fotó: Ficsor Márton)

Megbeszélést folytatott Ljubov Nepop budapesti nagykövettel Magyar Levente külügyi államtitkár, mert új szintre lépett Ukrajna magyarellenes politikája. Ezután sajtótájékoztatón az államtitkár elsorolta a kárpátaljai magyarokat ért jogtipró és kirekesztő intézkedéseket, beleértve a Kárpátalján létrehozott katonai támaszpont megfélemlítő jellegét, a kettős állampolgársággal rendelkező mintegy háromszáz személyt felsoroló „halállistát”, s hogy az ukrán parlament honlapján az ukrán–magyar kettős állampolgárok kollektív deportálását, kitoloncolását szorgalmazzák. A listán egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter is szerepel, Magyar szerint az ukrán hatalom a végletekig hajlandó elmenni a két ország közötti feszültség szításában. Ezért hazánk felszólítja uniós és NATO-szövetségeseit, akik a magyarországi emberi jogi helyzet miatt aggódtak, hogy vizsgálják meg, mi folyik Ukrajnában. Az ukrán nagykövet tagadta, hogy Kijevnek köze lenne a Mirotvorec nevű szélsőséges honlapon levő listához vagy a petícióhoz.

Természetesen az ukrán törvények sem teszik lehetővé efféle listák készítését – mondta el lapunknak Tóth Mihály, az UNTA Koreckij állam- és jogtudományi intézet nyugalmazott főmunkatársa, az UDMSZ tiszteletbeli elnöke. Ugyanakkor érdemi szankciókkal sem sújtják, s csak az ombudsman járhatna el ilyen ügyekben – tette hozzá. Tóth rámutatott: a Mirotvorec nevű oldal jóval szélsőségesebb és veszélyesebb a magyar Kuruc.infónál is, tekintettel arra, hogy a korábban a listára került személyek közül már volt, aki életét vesztette, vagy menekülésre kényszerült. Ami a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok deportálásáról szóló, az ukrán parlament honlapján található petíciót illeti, szerinte nem az a lényeg, hogy meglesz-e a szükséges aláírás­szám ahhoz, hogy tárgyalja a parlament, hanem hogy mi a politikai szándék: a kárpátaljai magyar szervezetek például hiába gyűjtöttek össze 64 ezer aláírást, kérve, hogy ne fogadják el számunkra jogsértő formában az oktatási törvényt tavasszal, e kérvényre egyetlen ukrán hatalmi intézmény sem reagált. Míg most simán elképzelhető, hogy az említett petícióra csak a „népakarat” megnyilvánulásaként akarnak hivatkozni, érdemi lépést ez ügyben valószínűleg nem tesznek majd – mondta el Tóth.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke Antonio Tajani EP-elnök és Navracsics Tibor EB-biztos elé tárta a kárpátaljai ügyet, rámutatva: „Még soha ilyen rossz nem volt a magyarság helyzete a független Ukrajna történetében.” Zsigmond Barna Pál fideszes parlamenti képviselő pedig hazánk nevében felszólította az Európa Tanácsot (ET-t), hogy fogadjon el jelentést az ukrajnai magyarokat ért jogsértésekről. A beadványhoz Magyarország összegyűjtötte a szükséges aláírásokat hat ország képviselőitől, s várja, hogy az emberi jogokra sűrűn hivatkozó ET pozitívan bírálja el azt.

Az ukránosítás kapcsán az oroszok is felszólaltak: Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, Kijev durva törekvései szembemennek minden nemzetközi normával.

Időközben Ukrajnában eszkalálódott a helyzet: Viktor Baloga kárpátaljai képviselő cikkben javasolta, hogy Kijev vásárolja fel az áttelepült kárpátaljai magyarok üres ottho­nait, s odatelepített kelet-ukraj­naiakkal szüntesse meg Beregszász magyar jellegét.