Külföld

Újra szankciókkal fenyeget a Nyugat

Vlagyimir Putyin orosz elnök készül a hétvégi G20-csúcsra, a büntetőintézkedéseket a nemzetközi joggal ellentétesnek nevezte

Újabb, Oroszország elleni szankciók lehetőségéről beszélt a hétvégi G20- csúcsra készülődve a brit kormányfő, aki Brisbane-ben találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Az orosz elnök tagadta, hogy feszült lennie a viszonya Berlinnel, a büntetőintézkedéseket pedig a nemzetközi joggal ellentétesnek, és mindenki számára károsnak tartja.

kadet
Frissen végzett ukrán kadétok eskütétele Kijevben (Fotó: Reuters/Gleb Garanich)

A ma kezdődő ausztráliai G20-csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök a TASZSZ hírügynökségnek adott interjút, amelyben cáfolta, hogy megromlott volna a német kancellárral való kapcsolata. Mint mondta, Angela Merkelhez hasonlóan őt is az érdekek és nem a személyes rokonszenv vagy ellenszenv vezérli a kapcsolattartásban. Putyin bírálta az Oroszország elleni nyugati szankciókat, mert azok szerinte mindenkinek csak ártanak, ráadásul ellentétesek a nemzetközi joggal. Hiábavalónak tartja, hogy a brisbane-i tanácskozáson foglalkozzanak a büntetőintézkedésekkel. Mint mondta, Oroszország elegendő tartalékokkal rendelkezik, és készen áll arra, hogy ellenálljon a gazdasági válság újabb hullámának.
Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója korábban arról tájékoztatott, hogy Putyinnak Brisbane-ben több kétoldalú találkozót is előkészítettek. Az elnök a tervek szerint David Cameron brit kormányfővel és Francois Hollande francia államfővel is találkozik. Előbbi tegnap már találkozott Canberrában Tony Abbott ausztrál kormányfővel, és úgy fogalmazott, hogy amennyiben Oroszország kedvező hozzáállást mutat Ukrajna szabadságával kapcsolatban, a szankciók véget érhetnek, ha viszont csak tovább ront a helyzeten, a büntetőintézkedések súlyosbodhatnak. Abbott bocsánatkérésre szólította fel Putyint a Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj gép miatt, mert mint mondta, Oroszországból származó rakétával lőtték le. Moszkva ezt tagadja, és az ukrán erőket vádolja. Az ausztrál miniszterelnök szerint Oroszország sokkal meggyőzőbb lenne, ha egy olyan szuperhatalom akarna lenni, amely a békéért, a szabadságért és a fejlődésért próbál tenni a „cárizmus vagy a Szovjetunió elvesztett dicsőségének helyreállítása helyett”. Diplomáciai források szerint hétfői brüsszeli tanácskozásukon az uniós külügyminiszterek a vízumtilalommal, illetve európai vagyonbefagyasztással sújtott orosz és kelet-ukrajnai szakadár személyek körének kibővítéséről hozhatnak elvi döntést (azaz konkrét nevekről aligha határoznak).

Az orosz Kommerszant című napilap arról írt tegnap, hogy az Oroszországban élő délkelet-ukrajnai menekültek a kijevi hatalom elleni kereseteket adtak be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Mint írták, a Donyeck és Luhanszk megyékből érkezett emberek a strasbourgi testületen keresztül anyagi és erkölcsi kártérítést követelnek az ukrán hatalomtól, amely szerintük felelős a lakóhelyüket ért támadásokért.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom