Újra napirenden a migránspolitikánk

Szociáldemokrata kezdeményezésre tartottak tegnap meghallgatást az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén Brüsszelben az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban. A panel tagjai tíz-tíz percben szólalhattak fel, majd pedig a bizottság tagjainak kérdéseire válaszoltak.

Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az Európai Unió válságban van, és a „klasszikus pártoknak” válaszokat kell adniuk az emberek aggodalmaira. Felidézte, hogy sok kritikát váltott ki Nyugat-Európában a magyar határvédelem, s kitért arra is, hogy bár nehéz, de meg kell különböztetni egymástól a gazdasági migránsokat és a valódi menekülteket. Hangsúlyozta, Magyarország az uniós joggal összhangban védi meg az ország területét és állampolgárai biztonságát. A véleménycserét üdvözölte, ám megjegyezte, valóban gondolatokat kellene cserélni, nem pedig dogmákat.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója igyekezett megnyugtatni a hallgatóságot, hogy minden híreszteléssel ellentétben Magyarországon a demokrácia működik, ahogyan azt a demokratikus standardoknak megfelelő alaptörvény is biztosítja. Kitért az uniós és a tagállami kompetenciák megoszlásáról szóló vitára is, s kijelentette, az Európai Unió nem állam, nem az EU, hanem a tagállamai rendelkeznek szuverenitással.

Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója aggodalmát fejezte ki az alapjogok magyarországi helyzetével kapcsolatban, kifogásolta a demokratikus viták hiányát, a civil szervezetekkel szembeni fellépést, a tényleges életfogytiglani büntetést, a médiaszabályozást és a szexuális kisebbségek helyzetét is, valamint beszélt arról, hogy Magyarországon nagyon nehéz menedékkérelmet beadni, és korlátozzák a migránsok jogait. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója a független sajtó visszaszorulására figyelmeztetett, és kifogásolta, hogy részben a kormányzati hirdetések útján befolyásolják a médiát, és kedveznek a kormánypárti sajtónak. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke elsősorban a menedékkérők jogairól beszélt, és kifogásolta a magyar korlátozó intézkedéseket, valamint a határzárat és az „elrettentő intézkedéseket”. Kitért arra is, hogy a civil szervezeteket Magyarországon „stigmatizálják”. A felszólalásokat követően zömmel baloldali, liberális és zöldpárti képviselők szólaltak fel. Többen kifogásolták Magyarország migrációs politikáját, volt, aki kitért Ahmed H. ügyére.

Trócsányi László válaszában határozott hangnemet ütött meg, és emlékeztette a képviselőket a tényre, hogy a Magyarországra belépő migránsok döntő többsége nem hazánkban akar maradni, hanem Nyugat-Európába akar eljutni, „mindenáron”, ennélfogva a hatóságoknak leginkább az eljárásokat megszüntető végzéseket kell hozniuk, hiszen a migránsok nem várják meg kérelmük elbírálását. Hangsúlyozta, a schengeni övezeten belüli szabad mozgás olyan érték, amit Magyarország nem akar veszélyeztetni, márpedig ehhez a külső határ védelmére van szükség. Felvetette azt is a képviselőknek, hogy amikor hazánkat bírálják, figyelmen kívül hagyják az európai gyakorlatot, vagyis azt, hogy az ígéretekkel ellentétben nem valósult meg a 160 ezer menedékkérő önkéntes elosztása. „A terrorizmus itt van közöttünk, nem tudjuk, hol csap majd le ránk” – figyelmeztetett a tárcavezető, hozzátéve: közbiztonság nélkül jogállam sincs. A meghallgatás előtt Kovács Zoltán sajtótájékoztatón közölte, a meghallgatás „politikailag motivált”, az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító „úgynevezett civil szervezetek” politikai tevékenységet végeznek.

„A mai meghallgatásra Brüsszeltől több olyan, külföldről pénzelt, migránspárti szervezet kapott meghívást, amely semmi mást nem tesz, csak folyamatosan arra buzdítja a migránsokat, hogy szegjék meg Magyarország törvényeit. Ezt senkitől sem tűrjük el. Aki Magyarországra jön, tartsa be a törvényeinket!” – írta Hidvéghi Balázs hétfőn a Fidesz közleményében.

Gál Kinga: A baloldal politikai bosszúhadjáratot folytat hazánk ellen
5 perces interjú: Gál Kinga, az Európai Néppárt alelnöke

– Hogyan értékeli a meghallgatást?

– Az történt, amit eddig is megszoktunk, egyre edzettebbek vagyunk már. Politikai bosszúhadjárat zajlik Magyarország ellen, és bár mindenbe belekötnek, a lényeg a migrációs politikánk. A civilek és a baloldal szerint mindenkit be kell engedni, és hagyni, hogy szabadon menjen, amerre akar. Ez a teljes káosz forgatókönyve, ezt nem tehetjük meg, és nem is akarjuk. Helyénvalónak tartom a magyar határvédelmi intézkedéseket, az idő minket igazol, látjuk, mi történik Európában. Továbbra is ellen kell állnunk a nyomásnak, ez pedig azzal jár, hogy továbbra is lesznek hasonló hadjáratok ellenünk. Nagyon súlyos kérdéseket vet fel, hogy az Amnesty International már odáig ment, hogy egy nem jogerős bírósági ítéletet politikai nyomásgyakorlással akart befolyásolni. Ha azt akarjuk, hogy Európa olyan maradjon, amilyennek szeretjük és ismerjük, akkor az általunk folytatott politika az egyedüli vállalható.

– Tervez további lépéseket a bizottság?

– Nem, a meghallgatást már tavaly ősszel kezdeményezték a szociáldemokraták, bár az Európai Néppárt ellenezte, de leszavaztak minket.
A Néppártban is egyre világosabban látják, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben.

– A Dán Néppárt képviselője felvetette, hogy ha Magyarország Szerbiába küldi vissza a migránsokat, az lényegileg nem különbözik az Európai Unió és Törökország közti migrációs megállapodástól, mégis bírálják.

– Továbbgondolandó a felvetés, hogy a csatlakozási tárgyalásaiban előrehaladó Szerbia nem minősül biztonságos harmadik országnak, Törökország viszont megfelel az elvárásoknak. Az Európai Bizottságnak egy sor kérdésre kell válaszolnia a kettős mércékkel és következetlenségekkel kapcsolatban. Ehhez képest az uniós intézményrendszer elkeni a válaszokat, vállalhatatlan irányba rohan előre. Hiába nem akarnak reagálni az emberek aggodalmaira, előbb-utóbb kénytelenek lesznek.