Külföld
Újabb tízezres tüntetés az iszlamizálódás ellen
Ismét felvonult a Pegida mozgalom Drezdában
Pártjelvények nélkül, ellenben német zászlókkal tüntetnek hétfő esténként tízezrek Drezdában a társadalom iszlamizálódása ellen. A nemzeti lobogó nem szokványos tüntetési kellék Németországban, jól jelzi ezt az is, hogy amikor nyáron a világbajnok labdarúgó-válogatottnak szurkoló németek fekete-piros-sárgára festették az országot, az nem természetesnek, hanem újdonságnak számított. Igaz, míg a világbajnokság idején ennek pozitív fogadtatása volt, addig a tüntetőkre már rásüti a nacionalista jelzőt.
Az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) mozgalom a szász tartományi fővárosban szervezte meg első, pár száz fős tüntetését néhány hónapja, azonban már hetek óta tízezrek látogatnak el a rendezvényekre. Demonstrációikon az 1989-es ellenzéki hagyományokat követik, azaz minden hétfő este felvonulnak, békésen. Eleinte némán tüntettek, mostanra azonban visszatért a negyedszázados jelszó: „Wir sind das Volk”, azaz „Mi vagyunk a nép”. Szemben a Pegida előzményeként emlegetett, ultrák által szervezett Huligánok a szalafisták ellen (HoGeSa) alkalmi szövetség kölni tüntetésével, Drezdában többnyire átlagemberek mennek az utcára, és nem kerülnek összeütközésbe a rendőrökkel.
Werner Patzel, a drezdai egyetem politológusa, aki kialakulásától fogva figyelemmel követi a Pegidát, a hónap elején egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, a tüntető átlagpolgárokat nyomasztja a német társadalom veszélyként és a hagyományos értékek pusztulásaként érzékelt átalakulása, és nem talál megnyugtató választ az aggodalmaira a parlamenti pártoknál. Hangsúlyozta, ez a mozgalom a bevándorlók és menekültek társadalmi integrációjával összefüggő súlyos gondok megnyilvánulása. A szász fővárosban az országos átlaghoz képest kifejezetten alacsony a bevándorlók száma, a muszlim vallásúak aránya mindössze 0,4 százalék. A HoGeSa és a Pegida tüntetéseit az Iszlám Állam kurdisztáni előretörése provokálta ki, valamint azok az esetek, amikor ősszel Németországban többször is összecsaptak a terrorszervezet ellen tüntető, jórészt jazidi vallású kurdok, valamint a szalafista ellentüntetők.
A Pegida tüntetésein a transzparensek a bevándorlás és a menekültjog korlátozását, valamint az iszlamizálódás visszaszorítását követelik, többnyire a politikai korrektség határain belül. Ugyanakkor már a nevük is zúgolódást keltett, hiszen a Nyugatot Abendlandnak nevezik. Ezt a szót használta Oswald Spengler főművében, A Nyugat alkonyában (Der Untergang des Abendlandes), a középkori hagyományokkal bíró, a romantika korában is népszerű kifejezés ma a köznapibb „Westen”-nel szemben Európa keresztény jellegét hangsúlyozza. Néhány éve az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy az „Abendland in Christenhand”, azaz „Kereszténykézbe a Nyugatot” szlogennel kampányolt. Ugyanakkor, ahogy arra pár napja a német sajtó feletti titkosszolgálati befolyásról könyvet író újságíró, Udo Ulfkotte felhívta a figyelmet a Facebookon, a Pegidát – más médiumokhoz hasonlóan – szélsőjobboldalinak tituláló Der Spiegel hetilap korábban igencsak pánikkeltő címlapokkal sokkolt. Az újságíró által összegyűjtött lapszámokon az „Allah im Abendland” mellett olyan címeket használtak, mint „A szent gyűlölet”, „Veszélyesen idegen”, „Mekka Németország - A csendes iszlamizáció”, sőt „Vissza a középkorba”. A sajtó és a Pegida viszonya egyébként sem felhőtlen. Nemrég óriási botrány kerekedett abból, hogy az RTL munkatársa inkognitóban beállt a tüntetők közé egy riport kedvéért, azonban pont őt szólaltatta meg az ARD Panorama című műsorának stábja. Az RTL szerint is védhetetlen esetet súlyosbította, hogy a riporter a tüntetőket lejárató, rasszista nyilatkozatot adott – például olyanokat mondott, hogy a túl sok török rontja az utcaképet.
A német kormány elítélte a Pegidát, amely ugyan politikailag hivatalosan független, de bírja az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatását.