Újabb terrormerénylet Donyeckben

Kijev a szakadárokat, ők pedig az ukránokat vádolják a donyecki busz elleni támadásért (Fotó: Reuters - Alexander Ermochenko)

„Színtiszta provokáció”, avagy „orosz terrorista merénylet” – Moszkvában, illetve Kijevben így kommentálták a tegnapi donyecki terrormerényletet. Délelőtt egy megállóban álló trolibuszt ért aknavető találat, különböző beszámolók szerint 9–15 polgári lakos veszítette életét, és többtucatnyian megsebesültek. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök – az orosz féllel egyetemben – azonnal kész volt a verdikttel: „Az orosz terroristák újabb szörnyű tettet követtek el az emberiesség ellen, amiért a felelősség az Oroszországi Föderációt terheli.” Szergej Lavrov orosz külügyminiszter válaszul közölte: „Emberiesség elleni bűntettnek, durva provokációnak tartjuk ezt az incidenst. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Kijev és külföldi támogatói által vívott háborúnak továbbra is része a civilek feláldozása.”

Napközben olyan hírek jelentek meg, hogy a donyecki „népköztársaság” hatóságai elkapták a merénylőket, később kiderült, hogy egy másik „diverzáns csoportról” volt szó. Az mindenesetre erősen valószínűtlen, hogy a szeparatisták vagy az oroszok állnának a merénylet mögött, hiszen a trolimegálló a felkelők által biztosan ellenőrzött Donyeckben volt. Délután a szeparatisták végig is vezettek egy oszlop hadifoglyot a városon, jelezve, hogy szerintük kik felelősek a merényletért, illetve a város napok óta tartó ágyúzásáért – a helyiek közül sokan tojásokkal dobálták meg az ukrán katonákat.

Nyolc nappal korábban, január 13-án tíz civil halt meg, amikor tüzérségi lövedék csapódott autóbuszukba a Donyecktől délre fekvő Volnovaha település közelében. Mindezek az akciók arra utalnak, hogy vannak, akik mindent meg akarnak tenni a tényleges fegyverszünet megkötése ellen.

Az orosz, ukrán, német és francia külügyminiszter előző nap este állapodott meg Berlinben, hogy a Délkelet-Ukrajnában harcoló felek kivonják a nehézfegyvereket a frontvonal körüli harminc kilométeres ütközőzónából.

Enyhülni látszik a Moszkva és Varsó körüli diplomáciai feszültség is: a lengyel külügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy a volt Szovjetunió valamennyi nemzete joggal lehet büszke a fasizmus feletti győzelemre és az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítására. Marcin Wojciechowski arra reagált, hogy Moszkva bírálta Grzegorz Schetyna külügyminisztert, aki szerint Auschwitzot igazából „az első ukrán front és az ukránok szabadították fel”.

Közben Ukrajnában folytatódott a hétfőn kezdődött mozgósítás, ennek fényében külön jelentősége van Szijjártó Péter mai kárpátaljai útjának. A külügyminiszter találkozik a megye vezetésével, illetve a helyi magyarság képviselőivel.

Nacionalista akció

Ukrán nacionalisták megzavarták és így megakadályozták csütörtökön azt az odesszai bírósági tárgyalást, amely a tavaly májusi összetűzések 48 halálos áldozatának ügyében folyik. A radikális Jobboldali Szektor és az úgynevezett Majdan önvédelmi erőinek tagjai betörtek a bíróság épületébe, és rátámadtak az áldozatok hozzátartozóira és ügyvédeire. Nem ez az első alkalom, hogy a bíróság nem tudta megkezdeni a tárgyalást. Novemberben szélsőjobbolda­liak szintén megzavarták a tárgyalást, és megverték az áldozatok hozzátarto­zóit. Odesszában 2014. május 2-án ukrán tüntetők felgyújtották a szakszervezetek székházát. Negyvennyolc ember halt meg, kétszázan megsebesültek.

NATO: Orosz támogatás a szeparatistáknak

Kedvezőtlenül alakul a biztonsági helyzet a NATO keleti határtérségében, Oroszország nyomás alatt tartja Ukrajnát, és tovább folyik a szeparatista erők orosz támogatása – ismertette Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a NATO-országok vezérkari főnökeinek megállapítását. A kétnapos brüsszeli tanácskozás szerint az ukrajnai ütközőövezet térségében a szemben álló felek közötti harci tevékenység intenzitása fokozódott. Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka közölte, hogy újra fel akarja venni az ukrajnai válság miatt megszakadt kapcsolatot orosz katonai partnereivel. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár olyan kijelentést is tett, hogy az oroszok növelték Ukrajnába eljuttatott katonai eszközeik – harckocsik, ágyúk, egyéb nehézfegyverzet – mennyiségét, ami „nem segíti elő a tárgyalásos megoldást”. A NATO katonai vezetői megállapították továbbá, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten „a terrorista csoportok soraiban harci tapasztalatot szerzett és radikalizálódott harcosok visszatérése hosszabb távon befolyásolja az adott térség biztonsági helyzetét”. Benkő Tibor megerősítette Magyarország elkötelezettségét az akciótervhez való hozzájárulást illetően. Kiemelte a pápai légi bázis tervezett korszerűsítését, ami része lehet a NATO-erők telepítéséhez szükséges stratégiai infrastruktúrának. Közölte, hogy magyar katonák is aktív részesei lesznek a NATO idei kiemelt gyakorlatainak. (MH)