Újabb liberális kritika érkezett Brüsszelből

Élesen bírálta Magyarországot tegnap az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága, a FEMM. A 18:5 arányban elfogadott véleményt az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő Magyarország-jelentéséhez csatolják. Az MTI tudósítása szerint a dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák „újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára”, illetve azt, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban. Emlékeztettek rá, hogy az ország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.

Aggodalmukat fejezték ki emellett azon „retorika és szimbolika miatt, amely a nőket az anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet”, valamint a civilszervezetek szűkülő tere és ellenőrzés alá vonására irányuló kísérletek miatt, mondván, ezen fejlemények negatív hatással vannak számos jogvédő csoport működésére – írta az MTI.

Járóka Lívia, a FEMM fideszes tagja lapunknak elmondta, a szlovák néppárti Anna Záborskával benyújtott módosító javaslataik közül egyik sem ment át. Az indítványok egy részében arra hívták fel a figyelmet, hogy más tagállamokban nálunk rosszabb a helyzet, tehát a bizottság kettős mércét alkalmaz. Olyan „nonszensz”, kutatásokkal alá nem támasztott állításokra is rámutattak, mint hogy a gender fogalmának szűkítése zajlik hazánkban, a vonatkozó tanszékeket ellehetetlenítik, sőt az alkotmány megfogalmazása és a magyar kormány „erőltetett” családbarát politikája egyenesen káros. Hozzátette, konkrét hazugságokat is igyekeztek kijavítani a módosítókkal. A képviselő szerint nagyon erős a civilszervezetek, NGO-k befolyása a FEMM-hez tartozó szakpolitikákban is, sok esetben nem a szakmaiság irányítja a dossziék sorsát, hanem „lehet a zavarosban halászni”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EP-képviselők, uniós szervezetek véleményét, és a hasonló állásfoglalásokat jellemzően nem a valódi, az európai polgárokból szerveződő civilszervezetek befolyásolják, hanem a „bivalyerős lobbierővel bíró” gyakran amerikai szervezetek, amelyek egyébként évtizedek óta folytatnak politikai tevékenységet társadalompolitikai célok mögé rejtve. Emlékeztetett, hogy maga is több magyar civilszervezetet próbált meg összehozni a hazánkkal foglalkozó képviselőkkel, a liberálisokkal ellentétes véleményt képviselő NGO-k azonban nem juthattak el a LIBE-jelentést jegyző Judith Sargentini irodájáig.

Kérdésünkre Járóka Lívia arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyarországgal kapcsolatos eljárás aligha független a jövő évi EP-választásoktól. Mint mondta, a baloldali és liberális pártok érzik a gyengülésüket, ezért intéznek hasonló politikai támadásokat. Emlékeztetett, a baloldal a szegénység elleni harc helyett a nyugat-európai országokban a gender témát, a bevándorlást, a kisebbségek ügyét kezdte „maga előtt tolni”, miközben mások mellett például a romák integrációjáért sem tettek semmit. Rámutatott, eközben az EP-ben elhallgatják a magyar kormány eredményeit ezen a területen is.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is elkészíti a véleményét. A júniusban szavazásra bocsátandó jelentés az ősszel kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt. Az eljárás – amelynek megindítását egyébként a Sargentini-jelentés indokoltnak látja – végső esetben hazánk szavazati jogának megvonásával járhat az Európai Tanácsban, ám szinte kizárt, hogy ehhez meglesz a többi tagállam egyhangú támogatása.