Külföld

„Újabb kormányellenes propaganda”

Brüsszelből antiszemitizmust kiáltottak, a Washington Post hasábjairól pedig az ismert magyar liberális kritika köszön vissza

Antiszemitizmust sejt a Közép-európai Egyetem (CEU) ügye mögé az Európai Bizottság alelnöke, a Washington Postban pedig arról értekeznek, hogyan vegzálhatnák Magyarországot.

Frans-Timmermans
Újra Magyarországot bírálta Frans Timmermans (Fotó: Reuters/Vincent Kessler)

Nyugtalanító folyamatokat lát hazánkban és Lengyelországban Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki a német liberális Die Zeitnek adott terjedelmes interjúban élesen bírálta az Orbán-kormányt.

A holland szociáldemokrata politikus egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a magyar kormányfő „egyértelműen antiszemita” hangot ütött meg, amikor amerikai pénzügyi spekulánsnak nevezte George Sorost, s Timmermans úgy vélekedett, Orbán mindig kipuhatolja a határokat, a CEU-val kapcsolatban pedig elszámította magát.

„Egy tipikus propagandainterjúról van szó, amelyben a sok vádaskodás mellett kevés tényszerű állítás szerepel, azonban azok sem igazak” – fogalmazott lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Hangsúlyozta, lehet párbeszédet folytatni a felsőoktatási törvényről, de aki antiszemita motiváció­kat sejt mögé, „annak nincs helye a tárgyalóasztalnál”. „A bizottság évek óta politikai boszorkányüldözést folytat Magyarország és Lengyelország ellen, ahelyett, hogy a dolgát végezné, és azon ügyködne, hogy megoldást kínáljon az EU-t sújtó számos problémára. Timmermans például 2015 nyarán, a migrációs válság kellős közepén arról beszélt, hogy nem a bevándorlás az igazi gond, hanem hogy nem minden tagállamban köthetnek házasságot az egynemű párok. Ennek kiharcolását egyébként Timmermans személyes küldetésének tekinti. Az elmúlt években kibontakozó tendencia, hogy a bizottság egyre kevésbé tud életképes jogalkotási javaslatokkal előállni, ezek hiányát pedig politikai viták gerjesztésével leplezi” – magyarázta.

Előző nap az amerikai Washington Post közölt véleménycikket arról, hogy „az Egyesült Államok hogyan állíthatná meg Magyarország hanyatlását az önkényuralomba”. A cikk öt lehetőséget vázol: tapasztalt diplomatát kell kinevezni a budapesti követség élére, Donald Trump elnöknek egyértelműsítenie kell, hogy nem látná szívesen a Fehér Házban Orbán Viktort, fel kell függeszteni a közös hadgyakorlatokat, vízumkorlátozásokkal kell sújtani a magyar kormány tagjait a CEU ügye miatt, a Fideszt ki kell zárni az Európai Néppártból, s be kell fagyasztani az uniós kifizetéseket. A cikk egyik szerzője az American Enterprise Institute amerikai think tank munkatársa, Dalibor Rohac, valamint Hajba Máté, a Szabad Piac Alapítvány igazgatója. „Nagyon téves úgy beállítani, ahogy a magyar liberális sajtó teszi, mintha ez a szerkesztőség álláspontja lenne” – fogalmazott lapunknak Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, utalva a szerzők személyére. Felidézte, a Szabad Piac Alapítvány alapítója „a szebb napokat látott MDF-et végleg a gödörbe taszító Somogyi Zoltán”, tiszteletbeli elnöke pedig a független ellenzéki képviselő Kész Zoltán, s tagja „a HVG-ben kormánygyalázó publicisztikákat jegyző” Seres László is. Tehát „egy jól körülhatárolható ellenzéki álcivilszervezet” képviselőjéről van szó, a cikk pedig a „kormányellenes propaganda újabb, angol nyelvű pamfletje”. Hangsúlyozta, már a felütés is hamis, hogy a kormány be akarná záratni a CEU-t, s csúsztatás az is, hogy külföldi ügynököknek bélyegeznék a civileket az átláthatósági törvényjavaslat szerint. Törcsi úgy látja, komolytalan felvetés a katonai együttműködés felfüggesztését szorgalmazni, amikor a magyar kormány teljesen elkötelezett amellett. Hozzátette, ez különösen igaz annak fényében, hogy Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a napokban közölte, az új kormányzat nem fogja az amerikai értékrendet másokra erőltetni.


Később kerülnek napirendre a civilek

Három hónappal elhalasztaná a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) finanszírozásáról szóló európai parlamenti jelentés tárgyalását a javaslatot jegyző német néppárti Markus Pieper, hogy azt ne lehessen „összemosni” az NGO-szabályozás tervezett magyarországi szigorításával – jelentette a Politico brüsszeli hírportál. A képviselő javaslata értelmében csak azok az NGO-k részesülhetnének az unió támogatásában, amelyek „nem terjesztenek valótlanságokat” és nem kampányolnak az EU „alapvető kereskedelmi és biztonságpolitikai célkitűzései ellen”. A Politico rámutatott, hogy Manfred Weber néppárti frakcióvezető az NGO-törvény ügyében kiállt a magyar kormányfő mellett. Szerinte a magyar törvény az uniós szabályozás mintája is lehetne. Pieper javaslata viszont nem a külföldi pénzből, hanem az uniós adófizetők pénzéből finanszírozott NGO-kra vonatkozik.