Újabb bírálatok hazánkkal szemben

Nem befolyásolhatja az Európai Bizottság döntéseit a magyar felsőoktatási törvénnyel vagy a migrációs válság kérdésével kapcsolatban George Soros látogatása, a brüsszeli testület teljesen függetlenül működik – jelentette ki tegnap szokásos napi sajtóértekezletén Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő újságírói kérdésre válaszolva.

Mint mondta, bizonyos esetekben szükség lehet konzultációra, végül azonban kizárólag a brüsszeli testületé a döntés. A Jean-Claude Juncker és George Soros közötti csütörtöki találkozóval kapcsolatban Szkínász elmondta, a megbeszélésnek a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU), valamint az ukrajnai helyzet állt a középpontjában. Emellett közölte, az egyeztetésen Carlos Moedas kutatásért és tudományért felelős uniós biztos is részt vett. Ő mindehhez hozzátette, az Európai Bizottság elnöke és Soros több mint húsz éve ismerik egymást, „nincs semmi különösen drámai ebben a találkozóban”. Soros nem csak Junckerrel találkozott, szerdán Vera Jourová cseh biztos fogadta, holnap pedig Jyrki Katainen és Frans Timmermans alelnökökkel is egyeztethet majd.

A szóvivő egy másik kérdésre válaszolva elmondta, nem tervezik a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! című nemzeti konzultációjára adott válaszukat elküldeni minden háztartásba Magyarországon, nem fognak óriásplakátokat bérelni, sem pedig kampányt indítani. Hangsúlyozta, mindenkinek elérhető az interneten a szerdán magyarul is közzétett négyoldalas dokumentum, amelyben pontról pontra végigvették és elemezték a magyar kormányzati kampányban szereplő, a testület által „tévesnek és megtévesztőnek” nevezett állításokat.

A bizottság tegnap két ügyben is újabb szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat. Az első ügyben az Európai Bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy hajtsa végre maradéktalanul az egyenlő bánásmódról és a szülési szabadságról szóló uniós irányelveket. A másik eljárás a harmadik energiacsomag rendelkezéseire vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban a bizottság 2015 feb­ruár­jában más tagálla­mok mellett Magyarország ellen is eljárást indított, mivel úgy látta, hogy a hazánkban érvényben lévő szabályozás nem felel meg az uniós jognak, és veszélyezteti az energiapiaci szereplők jogait.

Strasbourgban is napirendre került hazánk, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ugyanis rendkívüli vitát tartott és határozatot fogadott el a magyar felsőoktatási törvény módosításával, valamint a nem kormányzati szervezeteket (NGO) érintő törvénytervezet kapcsán. A közgyűlés ezekkel kapcsolatban rögzítette, hogy a Velencei Bizottsághoz, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületéhez fordul annak megállapítására, hogy a magyarországi szabályozások összhangban vannak-e az Európa Tanács normái­val, emellett pedig az NGO-törvény parlamenti vitájának és a felsőoktatási törvény alkalmazásának felfüggesztését kérte.

„Kritikus, de párbeszédre törekvő a határozat”
5 perces interjú:  Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke

– Hogyan értékeli a Strasbourgban elfogadott határozatot?

– Kritikus, de párbeszédre törekvő határozat született. Kihasználtuk a kényszer adta lehetőséget arra, hogy a felsőoktatási és az NGO-törvény tekintetében ismertessük a magyar álláspontot. Fel tudtuk hívni a figyelmet, hogy nem elszigetelt magyar problémáról van szó, hanem ez összeurópai szinten jelentkezik.

– Változik időközben az álláspont az unióban?

– Különösen az NGO-törvény vonatkozásában most már úgy tűnik, hogy ébredezik Európa, és az Európai Unióban, valamint az Európa Tanácsban is a nem kormányzati szervezetek átláthatóságát jogszabályi szinten kívánják szabályozni. Nagyon nagy fegyvertény, hogy az Európai Néppárt továbbra is nagyon erősen kiállt Magyarország mellett. A határozatot 89–39 arányban fogadták el, ez jó aránynak számít a körülmények figyelembevételével. Látnunk kell azt is, hogy nagyon sok feladatunk van még ahhoz, hogy Brüsszel és Strasbourg is megértse azt, amit Magyarország gondol. Ugyanis mi is értékek alapján lépünk fel, csak sokszor ezeknek az értékeknek az elfogadottsága még nem olyan széles körű, mint az kívánatos lenne.

– Mit jelentenek hazánk számára a határozat következményei?

– A magyar megoldások ki fogják állni a jogállamiság próbáját. A közgyűlés döntése, amely kéri a Velencei Bizottság vizsgálatát, véleményem szerint nincs ellene a magyar érdekeknek.

Csehországban nem működhetne a CEU

A hatályban lévő törvények szerint a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) jelenleg Csehországban sem működhetne – figyelmeztetett Ales Rozehnal neves cseh jogász csütörtökön a Mladá Fronta Dnes című napilapban. Ales Rozehnal felhívja a figyelmet arra, hogy azt, amit Brüsszel Budapestnek felró, a cseh törvények is tartalmazzák. „Nálunk ezt az alacsony színvonalú, gyakran fiktív, például az Ukrajnából származó főiskolák elleni védelemként fogadták el” – emlékeztetett a cseh jogász. „Magyarországon a fürdővízzel együtt azonban a gyermeket is kiöntik a színvonalas Közép-európai Egyetem formájában” – írta Rozehnal.