Külföld
Újabb Magyarország elleni liberális támadás holt hamvába Brüsszelben
Az ALDE frakció nem bírálja azokat az országokat, ahol párttársai kormányoznak, hívta fel a figyelmet Monika Hohlmeier

Az Európai Parlament alapjogi (LIBE) bizottsága 18 igen, 31 nem és két tartózkodás mellett elutasította a liberálisok (ALDE) kezdeményezését arról, kerüljön napirendre, hogy megindulhasson az eljárás Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján. A frakciók koordinátorai már a múlt héten megegyeztek abban, hogy a bizottság ne vegye napirendre a kezdeményezést, ehelyett inkább szóbeli kérdés formájában tudakolja meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarországról. Azonban a liberálisok ennek ellenére is ragaszkodtak ahhoz, hogy a napirendre vételről az egész bizottság név szerint szavazzon. Monika Hohlmeier bajor néppárti koordinátor porhintésnek nevezte a kezdeményezést. A frakció honlapján megjelent írásában felidézte, hogy a liberális miniszterelnök vezette Szlovénia is könnygázt alkalmazott a határon szabálytalanul belépni igyekvő migránsok ellen, a szintén liberálisok vezette Dánia is a migrációt korlátozó jogszabályokat tervez, Csehország liberális miniszterelnök-helyettese pedig gazdasági öngyilkosságnak nevezte Angela Merkel német kancellár álláspontját. „Az elmúlt hetekben a liberális frakció azért támadta a magyar miniszterelnököt, mert a menekült- és migrációs válságban a biztonság szempontját helyezte előtérbe. Még Magyarország unióból való kizárását is szorgalmazták. Megfogalmazódik a kérdés: ha Magyarországot igen, akkor Dániát, Csehországot és Szlovéniát miért nem? Egyszerű: mert azokat az országokat liberális politikus vezeti, Magyarországot pedig a Fidesz” – fogalmazott a politikus. A bizottság egyik alelnöke, a fideszes Gál Kinga szerint „nem nyugszanak sem a liberálisok, sem a szocialisták, amíg bosszút nem állnak rajtunk amiatt, hogy meg akarjuk védeni határainkat”.
Eközben Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az EU-ügyi tárcavezetők luxembourgi egyeztetése után hangsúlyozta, a tagállamok kimondták, hogy a migrációs válság kapcsán kulcskérdés, miként tudjuk megvédeni az unió külső határait. Kiemelte, ha egy uniós tagállam nem képes arra, hogy önállóan megvédje határait, akkor segítséget kell neki nyújtani. Takács elmondta, szóba került a menekültügyet szabályozó dublini előírások lehetséges reformja is. Az unió határőrizeti szerve, a Frontex tegnapi közlése szerint az idei év első kilenc hónapjában több mint 710 ezer migráns lépett be az Európai Unióba, az égei-tengeri görög szigetekre nehezedett a legnagyobb tömeges migrációs nyomás.
Angela Merkel német kancellár hétfőn este egy pártfórumon arról beszélt, hogy a tranzitzónák bevezetése nem oldaná meg a menekülthullám erősödéséből fakadó gondokat, de bizonyos esetekben hatékony megoldás lehet. Sajtóinformációk szerint Németországban november elsejéig meghosszabbítják a határellenőrzést, a pénzügyminiszter pedig azt nyilatkozta, hogy csökkenteni kellene a munka nélküli menekültek szociális támogatását.
Trócsányi: Megosztjuk a tapasztalatainkat
Magyarország szeretné átadni Szerbiának az európai uniós csatlakozási folyamat, illetve a tagság alatt szerzett tapasztalatait az igazságügy területén - hangsúlyozta tegnap Trócsányi László igazságügyi miniszter Szabadkán, a Kisebbségi jogok érvényesítése Magyarországon - a legjobb gyakorlat bemutatása című konferencia után. A tárcavezető szerb kollégájával, Nikola Selakoviccsal is tárgyalt a magyar és a szerb igazságügyi minisztérium együttműködéséről. Trócsányi kiemelte, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját, ahhoz pedig, hogy a csatlakozási folyamat sikeres legyen, elméleti és gyakorlati szakmai segítséget is nyújt. „Át szeretnénk adni azt is, hogy ha már Szerbia tagja lesz az Európai Uniónak, akkor hogyan kell tárgyalni az unió intézményeivel” - tette hozzá. A magyar minisztérium azokról a vitákról is beszámol a szerb tárcának, amelyeket esetlegesen Brüsszellel folytat, elmondja, hogyan alakítják a magyar tárgyalók érvelésüket, álláspontjaikat, és a tárca az esetleges bíróság előtti eljárásokat is bemutatja - részletezte a miniszter.