Új stílusra számítanak Tajanitól

Miután kedden a néppárti Antonio Tajanit választották meg az Európai Parlament elnökének az Európai Néppárt (EPP), a liberális ALDE, valamint a reformkonzervatív ECR támogatásával, szerdán az uniós testület tizennégy alelnökének megválasztására került sor. Ezúttal is több fordulóban választották meg a tisztségviselőket, akiknek meg kellett szerezniük a szavazatok több mint felét.

Ez az első fordulóban háromszáztíz voksot jelentett, mivel hatszáztizennyolcan adtak le érvényes szavazatot. Az első fordulóban a tizenöt jelentkezőből tizennégynek sikerült többséget szereznie. A legsikeresebb az EPP volt, hiszen mind a négy jelöltjét megválasztották már az első fordulóban. Ilyen aránnyal csak az ECR büszkélkedhet még, igaz, ők csak egy jelöltet állítottak. Az első fordulóban tehát a néppárt részéről az ír Mairead McGuinnesst, a német Rainer Wielandot, a spanyol Ramón Luis Valcárelt és a fideszes Pelczné Gáll Ildikót, a szociáldemokrata frakció (S & D) tagjai közül a lengyel Boguslaw Liberadzkit, az olasz David-Maria Sassolit, a francia Sylvie Guillaume-ot és a német Evelyne Gebhardtot, az ALDE színeiben a cseh Pavel Telickát, az ECR részéről pedig Ryszard Czarneckit választották meg. A szavazás második körében a fennmaradó négy alelnöki poszt mindegyikét sikerült betölteni. Alelnökké választották a szociáldemokrata, román Ioan Mircea Pascut, a liberális, német Alexander Graf Lambsdorffot, valamint az osztrák Ulrike Lunaceket a Zöldek/Európai Szabad Szövetség és a görög Dimitriosz Papadimuliszt a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal részéről.

„Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a néppárti frakció után a mai napon az Európai Parlament plenáris ülése is támogatásáról biztosított. Az EP alelnökeként továbbra is határozottan fogok küzdeni Magyarország és a magyar polgárok érdekeiért” – mondta a szavazást követően Pelczné Gáll Ildikó, az első magyar politikus, aki két egymást követő fél ciklusban is betölti az alelnöki tisztséget. Egy parlamenti ciklus öt évig tart, az elnökök, az alelnökök, a pénzügyi és igazgatási feladatokat ellátó kvesztorok és a szakbizottsági elnökök mandátuma azonban mindössze két és fél évre szól. Az ECR-frakció támogatásáról biztosította a néppárti jelöltet, a többi jobboldali erő esetében nem hangzottak el nyílt állásfoglalások. Janice Atkinson, a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) frakció független brit képviselője elmondta, képviselőikre bízták, ki hogyan szavaz, ő például érvénytelen voksot adott le, a britek kilépésére való tekintettel ugyanis irrelevánsnak ítélte a kérdést.

Atkinsont arról a pletykáról is megkérdeztük, hogy a szociáldemokraták bosszúból eltávolíttatnák Brexit-főtárgyalói posztjáról a liberális Guy Verhofstadtot. A brit politikus szerint „az őrült fickó” igazi ajándék, hiszen folyamatosan emlékezteti a briteket arra, milyen jó döntést is hoztak a kilépéssel. Antonio Tajani megválasztásával pedig a jobbikos Balczó Zoltán úgy fogalmazott lapunknak, „az új elnöktől elvárható, hogy parlamenti funkcióját részrehajlás nélkül gyakorolja, és szakítson Martin Schulz felfogásával, aki politikusi karrierjét építve a nemzetközi színtéren parlamenti felhatalmazás nélküli nyilatkozatokat tett”.

„Régi motoros” az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke, a néppárti Antonio Tajani a keddi szavazás negyedik és egyben utolsó fordulójában a képviselői szavazatok 55,4 százalékával szerezte meg a győzelmet. Tajani 351 voksot kapott, riválisa, a szociáldemokrata Gianni Pittella 282-őt. Az olasz politikus 1953. augusztus 4-én született Rómában. Érettségi után az olasz főváros Sapienza Egyetemén végezte jogi tanulmányait. Egy évig az olasz légierő tisztjeként, mint légvédelmi irányító teljesített szolgálatot. A politikai pálya előtt a média világában tevékenykedett, hivatásos újságíró, majd az Il Settimanale című hetilap szerkesztője, illetve a Rai Radio 1 olasz rádió műsorvezetője volt. 1987-től hat éven keresztül az Il Giornale napilap római központjának igazgatójaként dolgozott. Tajani az olasz mellett angol, francia és spanyol nyelven beszél. Egyike volt 1994-ben a jobbközép Forza Italia olasz párt alapítóinak. Az első Berlusconi-kormány idején a miniszterelnök szóvivője volt. Régóta részt vesz az európai politikában is, 1994 és 2008 között európai parlamenti képviselőként tevékenykedett, számos bizottság tagjaként közreműködött. A Forza Italia európai parlamenti küldöttségét vezette 1999-től. 2002-ben az Európai Néppárt tíz alelnökének egyikévé választották, 2008-tól kezdve két évig az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnökeként, majd négy éven keresztül a bizottság iparért és vállalkozásokért felelős alelnökeként dolgozott. Az Európai Parlament egyik alelnökévé választották 2014-ben, ugyanebben az évben a Forza Italia párt elnökségi tagjává.
(HSZ)

Kihívás elé állítja Máltát a migráció

„A máltai elnökség legnagyobb kihívása a migrációs kérdés kezelése lesz” – értékelte tegnap Gál Kinga fideszes EP-képviselő a máltai soros elnökség prioritásainak plenáris bemutatását. Az Európai Néppárt alelnöke a strasbourgi vitán arról is beszélt, „világossá kell tenni, hogy az Európába való belépésnek törvényes rendje van, továbbá szigorú különbséget kell tenni a ténylegesen védelemre szorulók és a gazdasági migránsok között”. Üdvözölte, hogy a máltai elnökség célként fogalmazta meg az EU szomszédságának stabilizálását, különösen Líbia tekintetében. A magyar kormány a kezdetektől azon az állásponton van, hogy a menekülteket helyben kell megsegíteni – emlékeztetett. „Ugyanakkor a cél a külső határok feletti teljes kontroll visszaszerzése, ugyanis nem történhet meg még egyszer, hogy ellenőrizetlen tömegek érkezzenek Európába” – mutatott rá Gál Kinga.
(TL)