Új migrációs alkukat tervez Brüsszel

Nyilvánosságra hozta migrációs javaslatcsomagját tegnap az Európai Bizottság - az elképzelés az EU-Törökország-megállapodás mintájára közel-keleti és afrikai országokkal együttműködve fékezné meg az Európába irányuló migrációs áradatot. Az Európai Unió rövid távon Jordániával és Libanonnal köt majd ilyen paktumot, miközben megkezdődik a hasonló egyezmények előkészítése Nigerrel, Nigériával, Szenegállal, Malival és Etiópiával. A bizottság szándéka, hogy emellett Tunéziában és Líbiában is erősödjön az uniós szerepvállalás. A javaslatcsomag középpontjában az érintett államokban történő uniós és magánberuházások fokozása áll. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos a Die Welt című német lapnak a javaslatcsomaggal kapcsolatban kiemelte a visszafogadások ösztönzését. Mint mondta, meg kell akadályozni, hogy a menekültek elinduljanak az EU-ba vezető veszélyes úton, helyette inkább lehetővé kell tenni, hogy legálisan, közvetlenül a hazájukból fogadja be Európa a menedékre szorulókat. Ami a veszélyes útvonalakat illeti, Avramopulosz szavait igazolja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának tegnapi bejelentése, amely szerint 2014 óta több mint tízezer migráns fulladt a Földközi-tengerbe, ebből 2814 az idén. Közel azonos adatról számolt be a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) is, rámutatva, hogy ez a szám csaknem ezerrel több, mint a 2015 első felében mért adat.

Néhány nappal az uniós javaslatcsomag megjelenése előtt a brüsszelinél markánsabb tervet vázolt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, aki szerint az illegális bevándorlókat szigeteken kialakított táborokban kellene elhelyezni. Javaslatát tegnap élesen bírálta Szpírosz Galinósz leszboszi polgármester, aki határozottan visszautasította, hogy a szigetből „második Alcatraz” legyen. Mint mondta, Kurz ötletét egyenesen „hadüzenetként” fogja fel. A migrációs helyzet Ausztriában egyébként érezhetően egyre feszültebb, a belügyminisztérium adatai szerint emelkedik a menekültbefogadó-helyek elleni támadások száma, míg tavaly összesen huszonöt, addig az idei első negyedévben tizenhárom eset történt.

Egy, az Európai Unió Bíróságához közel álló forrás eközben az AFP-nek arról számolt be, hogy az EU–Törökország-egyezmény életbe lépése óta először kérte két migráns, hogy érvénytelenítsék az illegális bevándorlók Törökországba való visszaküldéséről is rendelkező egyezményt. Jelezte ugyanakkor, hogy a bíróság valószínűleg nem fogja befogadni a kérelmet. A Törökországgal kötött megállapodás a Politico információi szerint megosztja a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőit is. A képviselők egy része elengedhetetlennek tartja a partnerséget a migrációs válság kezelésében, másokat azonban aggodalommal tölt el, hogy Ankara egyre inkább távolodni látszik az európai értékektől. Alain Lamassoure, az EPP egyik magas rangú tagja szerint egyre nagyobb teret nyer a frakcióban az az álláspont, hogy Törökországnak sosem kellene belépnie az EU-ba - a néppárt mindeddig csak arról beszélt, hogy Ankara nem áll készen, egyértelműen nem vetette el a csatlakozás lehetőségét.