Új kihívások előtt a diplomáciánk

A keleti nyitás elsődleges célja az volt, hogy felélessze azokat a háttérbe szorult, de lehetőségeket tartogató relációkat, ahol korábban sikeres, jó emlékű magyar jelenlét volt – hangsúlyozta tegnap a Keleti fordulat vagy új egyensúly? címmel a Political Capital, a Common Sense Society és a Friedrich Ebert Alapítvány által rendezett konferencián Íjgyártó István kultúrdiplomáciai államtitkár, korábbi moszkvai nagykövet. Mint mondta, ázsiai viszonylatban ez eredményes volt, Dél-Amerikában és Fekete-Afrikában azonban „emberemlékezet óta” nem volt magas szintű látogatás, s a szubszaharai régióban diplomáciai jelenlétünk is „siralmasan leépült”, szükség van tehát a déli nyitásra. Az államtitkár felvetésre hangsúlyozta, hogy számos más ország külpolitikájában előtérbe került a kereskedelem, azaz Magyarország nem a klasszikus diplomáciát degradálta, hanem alkalmazkodott a nemzetközi realitáshoz és kihívásokhoz.

Hóvári János korábbi ankarai nagykövet és globális ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint nincs új a déli nyitásban, mivel már 2010-ben megfogalmazták a „globális nyitás” szükségességét. Arra a felvetésre, hogy miért nem volt rossz visszhangja az olasz kormányfő moszkvai látogatásának, miközben hazánk keleti nyitását a nyugati szövetségi rendszerből való kihátrálásnak bélyegzik, Hóvári a diplomáciai kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, hogy ne merülhessen fel, hogy a Keletet a Nyugattal szemben választottuk. Az amerikai–uniós szabad kereskedelmi megállapodásról (TTIP) szóló panelbeszélgetésen Schiffer András, az LMP társelnöke határozott nemet mondott a TTIP-re, mert nem lát ma olyan szektort Magyarországon, amelynek előnyös lenne az egyezmény, nem is beszélve annak globális veszélyeiről. Szerinte inkább a kelet-közép-európai és dél-európai országok együttműködésére lenne szükség. Hangsúlyozta, a TTIP eredményeképp hazánk végképp ráállna egy olyan pályára, amelyen a magyar termelőknek esélyük sem lenne arra, hogy sikeressé tegyék minőségi termékeiket. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt parlamenti képviselője szerint ugyanakkor a TTIP kitörési pontot jelenthet az unió előtt álló kihívások tekintetében, s a cél az, hogy eredményes tárgyalások nyomán egy jó megállapodás jöjjön létre. Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke az ukrán helyzetről szóló blokkban hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok biztonsága az elsődleges szempont hazánk számára az ukrajnai helyzetet illetően, ugyanakkor tiszteletben kell tartania euroatlanti kötelezettségeinket is. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a májusi rigai keleti partnerségi csúcson tagsági perspektívát kell adni Moldovának, Ukrajnának és Grúziának. A politikus üdvözölte, hogy kezdetét vette a decentralizációs folyamat Ukrajnában. Az amerikai–magyar kapcsolatokat illetően Németh Zsolt úgy fogalmazott: új budapesti amerikai és washingtoni magyar nagykövet is „puhán landolt”, jól kell használnunk a két ország viszonyában adódott lehetőséget.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára szerint Vlagyimir Putyin elnök ugyan ráijesztett a NATO-ra, s növelte annak kohézióját, ám Európa, különösen a nyugati országok elkötelezettsége elég mérsékelt a költségek növelését illetően.