Külföld

Új biztonsági kihívások előtt a NATO

Rendezni kell az iráni, afganisztáni és ukrajnai helyzetet, hogy szembeszállhassunk az Iszlám Állammal – mondta Szijjártó Péter

Az Iszlám Állam elleni harcról, az iráni atomtárgyalásokról, valamint az ukrajnai és az afganisztáni helyzetről is tárgyaltak a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletén Antalyában. Szijjártó Péter bolgár és bosnyák kollégájával külön is egyeztetett.

NATO 20150514
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter fogja közre Szijjártó Pétert (Fotó: MTI - KKM - Kovács Márton)

A „minden idők legbrutálisabb terrorszervezetének” számító Iszlám Állam befolyásának növekedése teljesen új biztonsági környezetet teremtett, amelyhez a világ legerősebb védelmi szervezetének alkalmazkodnia kell – hangsúlyozta Szijjártó Péter, aki telefonon nyilatkozott a távirati irodának a NATO-országok külügyminisztereinek kétnapos törökországi értekezletéről. Az Antalyában tartott egyeztetésről a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, ahhoz, hogy sikeresen felvegyék a harcot az Iszlám Állammal, három fő kérdés mielőbbi rendezésére van szükség: le kell zárni az ukrajnai háborút, stabilizálni kell az afganisztáni helyzetet, és tető alá kell hozni az iráni atomprogramról szóló végleges megállapodást.

Az ukrajnai válsággal kapcsolatban Szijjártó kiemelte, hogy Magyarország üdvözli és rendkívül pozitív fejleménynek gondolja, hogy kedden újraindultak a tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között. „Ez a legfontosabb pillére az ukrajnai konfliktus mielőbbi befejezésének” – tette hozzá. Szijjártó kiemelte, hogy Magyarországnak világos elvárásai vannak az ukrajnai reformfolyamattal kapcsolatban, így az Ukrajnában élő százötvenezer fős magyar közösség sem közigazgatásilag, sem nyelvhasználat szempontjából nem kerülhet a mostaninál rosszabb helyzetbe. Szerinte a szankciós politikának drámai gazdasági hatása van, és azért is szükséges a konfliktus mielőbbi rendezése, hogy „a gazdasági instabilitás ne érje el a visszafordíthatatlanság állapotát”.

Szijjártó Péter szerint az afganisztáni helyzet stabilizálása rendkívül fontos, hiszen ha megroppannának a mostani reformfolyamatok, akkor kárba veszne az összes eddigi erőfeszítés és áldozat. Épp ezért folytatni kell az afgán biztonsági erők védelmi képességeinek erősítését, és mint mondta, egyértelmű, hogy a folyamatban lévő NATO-misszió mandátumának lejárta utáni időszakban is szükség lesz az észak-atlanti szövetség afganisztáni jelenlétére. A tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi műveletben százharminckét fős kontingenssel továbbra is részt vesz Magyarország, amely három év alatt – idén és következő két évben – összesen másfél millió dollár támogatást ad az afgán biztonsági erők fejlesztéséhez. Iránnal kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, a magyar álláspont az, hogy június végéig meg kell kötni a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország – és Irán közötti végleges megállapodást Teherán atomprogramjáról. Mint mondta, jövő hétfőn Teheránba látogat, ahol Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel tárgyal annak megvitatása céljából, hogy Magyarország milyen szükséges diplomáciai támogatást tud nyújtani a szóban forgó megállapodás mielőbbi megkötéséhez.

Szijjártó Péter kétoldalú megbeszélést folytatott Daniel Mitov bolgár és Igor Crndak bosnyák hivatali kollégájával, akikkel az energiabiztonság kérdéseit vitatták meg.