Udvariaskodás Ungváron

Előrelépés nélkül: Brenzovics László és Pavlo Klimkin Ungváron (Fotó: MTI - Nemes János)

A KMKSZ a kárpátaljai magyarságot érő támadások és provokációk megszaporodása miatt hívott össze tanácskozást Ungvárra, ahová meghívásukra ezúttal az ukrán külügyér is ellátogatott. Az álláspontok érdemben nem közeledtek, de már önmagában a higgadt kommunikáció ténye is előrelépésnek tekinthető.

Klimkin a tanácskozást követő sajtótájékoztatón udvariasan megköszönte a KMKSZ-nek, hogy kifejthette álláspontját az ukrán kormány nevében, és meghallgathatta a kárpátaljai magyarság képviselőinek véleményét, ugyanakkor kifogásolta azt a magyar észrevételt, hogy Ukrajnában magyarellenes médiakampány folyna központi orgánumok részvételével. Szerinte az ukrán sajtó a napirenden szereplő témák miatt érdeklődik fokozottan a kárpátaljai magyarság és Magyarország iránt.

Mindenesetre azt a külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy fontos feladat az ukrán–magyar viszonyban lévő erős feszültség csökkentése, amely valóban az oktatási törvény tavalyi elfogadásától kezdődött. Azt mondta, sikerült jobban megértenie a kárpátaljai magyarok közoktatással kapcsolatos problémáit, különös tekintettel az ukrán nyelv iskolai oktatásának megoldatlanságára. Hangoztatta, hogy az ukrán állam nem asszimilálni, hanem csak integrálni akarja a magyar kisebbséget, és nem a teljes magyar oktatás ukránosításával kell ezt elérni.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke válaszában üdvözölte a párbeszédre való felhívást, mondván, a kormány még a probléma keletkezése előtt egyeztethetett volna a kárpátaljai magyarokkal, hiszen a jelenlegi konfliktus oka a Kijevben sorra elfogadott kisebbségellenes törvények, s igenis létezik az ukrán mé­- diá­ban az évek óta tartó magyar­ellenes kampány, amelynek csúcspontján a KMKSZ székházát felgyújtották, a magyarokat halállistán gyűjtik, és a kárpátaljai magyarok deportálását szorgalmazzák petícióban a parlament honlapján.

Klimkin ugyanakkor a kettős állampolgárság kapcsán úgy vélekedett, „mindenképpen előre, s nem hátra kell lépnünk”. Tagadta, hogy Kijevnek köze lenne a Mirotvorec halállistájához (noha, mint korábban írtuk, több, belügyi és titkosszolgálati szál is összeköti azzal). Hozzátette, hogy a honlapot eredetileg 2014-ben az ukrán–orosz konfliktus miatt hozták létre, de semmiképpen sem szabad egy kalap alá venni az Ukrajna ellen fegyverrel harcolókat a kettős állampolgárokkal, akik „nem hazaárulók és nem szeparatisták” – hangsúlyozta; a magyarok deportálását hangoztató petíciót felháborítónak és gyalázatosnak nevezte, és közölte, ő maga fordul emiatt a parlament elnökéhez.

Brenzovics később úgy értékelte, hogy bár az álláspontok nem közeledtek, de a külügyér látogatása mindenképpen előremutató.