Külföld
Trump találkozik Kimmel
Ujjonganak a világ vezetői: az amerikai elnök májusban tárgyal az észak-koreai diktátorral, akit így már az atomfegyver-mentesítés és az amerikai hadgyakorlat sem zavar
Csütörtök este robbant a hét meglepetése. Csung Juijong, a dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója közölte, Donald Trump amerikai elnök májusban találkozik Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel – szakértők szerint az, hogy mindezt Mun Dzse In tanácsadója jelentette be és nem valamelyik amerikai illetékes, jelzi a déli lobbi jelenlétét.
Csung Juijong röviden felsorolta a Phenjan által kínált kondíciókat: eszerint Észak-Korea kész feladni nukleáris programját, Kim Dzsongun elkötelezett az atomfegyver-mentesítés mellett, és a jövőben tartózkodni fog a további nukleáris és rakétakísérletektől – ráadásul a rutinszerű dél-koreai–amerikai hadgyakorlatok folytatását is megérti, amire hivatkozva eddig a feszültséget a hadikommunista állam vezetősége eszkalálta. Mint a diktátor szavait Washington felé közvetítő Csung Juijong arról beszámolt, Kim Dzsongun lelkesen hívta találkozóra az amerikai elnököt, erről ő tájékoztatta Trumpot, aki, miután egyeztetett Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, elfogadta a meghívást. Trump nem sokkal később Twitteren visszaigazolta a szöuli illetékes bejelentését, hozzátéve, hogy a csúcstalálkozó szervezése már folyik.
A déli politikus hozzátette, a nyomásgyakorlás mindaddig folytatódik Phenjannal szemben, amíg az be nem váltja ígéreteit az atomfegyver-mentesítés kapcsán. Ezt Trump az Abe Sindzó japán kormányfővel folytatott pénteki telefonbeszélgetésben is megerősítette.
Abe üdvözölte az északiak hozzáállásában bekövetkezett változást, ami szerinte a szankciós politika eredménye. A világ többi vezetője is reménykedését fejezte ki a phenjani találkozó kapcsán: a déli elnök üdvözölte és történelmi jelentőségűnek nevezte a látogatást; Szergej Lavrov orosz külügyminiszter helyes lépésnek nevezte, hogy Trump rábólintott a meghívásra, Kína ugyancsak üdvözölte a hírt; Keng Suang külügyi szóvivő hozzátette, reméli, fennmarad ez a lendület és politikai bátorság. Angela Merkel ugyancsak a szankciók javára írta a találkozót, amelyet reménysugárnak nevezett. Az Európai Bizottság szóvivője, Maja Kocijancic pozitív fejleménynek nevezte a történteket, hozzátéve: az EU célja a félsziget teljes atommentesítése.
Csoma Mózes: Történelmi látogatás lesz, ha megvalósul
Phenjan stratégiai célja volt, hogy kettesben ülhessen tárgyalóasztalhoz Washingtonnal – mondta lapunknak Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.
- Kinek a győzelme ez a találkozó?
- Az elmúlt harminc évben Észak-Korea kiemelt célja volt, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezdhessen az amerikaiakkal. Ők viszont ritkán tértek el a hatoldalú felállástól, ragaszkodtak a déliek, Japán, Oroszország és Kína részvételéhez is. A 2000 körüli enyhülési periódusban is csak a külügyminiszterüket küldték Phenjanba, azaz most először fordulhat elő a történelemben, hogy regnáló amerikai elnök Észak-Koreába látogat.
- A déliek mindenesetre közelednének...
- Szöulban nemrég az antikommunista konzervatívok ellenzékbe szorultak, a pragmatikus balközép irányít, s a déli kormányzat sokat tett a kulisszák mögött a feszültség csökkentéséért és a bejelentett találkozóért. Szöul különben is jóval rugalmasabb, mint Washington, ezért fontos fordulat a mostani.
- Mit akarhat elérni Phenjan a találkozón?
- Nyilván Trump esetleges látogatása nemzetközi legitimációt ad az északi rezsimnek és személyesen Kim Dzsong Unnak – ez lenne a következő stratégiai cél azután, hogy az eddigi erődemonstrációval jelezték, óriási károkat tudnak okozni egy esetleges támadás esetén. Másrészt az északi felfogásban ők nem a déliekkel, hanem az amerikaiakkal állnak hadban, ezért ténylegesen valamiféle békeszerződést akarnak kötni Washingtonnal, ami formálisan lezárná a koreai háborút, amely 1953-ban csupán tűzszünettel ért véget. S nyilván egyéb gazdasági célok is szóba kerülnek, például a nemzetközi büntetőintézkedések feloldása.